A 14. havi nyugdíj helyett vegyes indexálás kellene? Mit mutatnak a számítások?
A napokban a kormányzat bejelentette: 2026-tól fokozatosan bevezeti a 14. havi nyugdíjat. Ezzel nemcsak a nyugdíjakat emeli, hanem csökkenti a nyugdíjak relatív lemaradását is. Egyelőre nem ismert az ütemezés, de logikus feltevésnek látszik: 2026 és 2029 között minden évben egy héttel egészülhetnek ki az adott évben már megállapított nyugdíjak. Mit hoz ez a nyugdíjasok konyhájára, és miben különbözik attól, mint ha a következő négy évre visszaállítanák a hasonló mértékű indexálást? Először egy példán szemléltetjük a két eljárás közti különbséget, majd külön számszerűsítjük a jelenlegi és a két új eljárás hatását. Bár a régi nyugdíjaknál nincs különbség, az egy évvel korábban megállapított nyugdíjaknál egyre nő a távolság a két módszer között: a 2025-ös éves átlag nettó keresettel (közel 6 millió forinttal) számolva 2030-ban már a 14. havi nyugdíj az idei átlag nettó bér reálértékének 104,4%-a (6 millió 264 ezer forint), a vegyes indexálás pedig csak 96,9%-a (5 millió 814 ezer forint).
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Portfolio