Harris Dickinson rendezői bemutatkozása helyenként önismétlő, de többségében rendkívül erős, költői film, ami azt a létállapotot próbálja megragadni, amikor valaki többször is megkapja az utolsónak titulált esélyt, de sosem tud élni azzal. VIGH MARTIN KRITIKÁJA.
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Revizor