Tüntetni szabad, de okait a közmédia elhallgatja - Hírklikk
Magyarországon a centrális erőtér és az állami média túlsúlya miatt a tüntetések befolyása korlátozott. 2022–23-ban a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb tiltakozási hullámát indították el a pedagógusok, a diákok és a szülők, akik jobb iskolai körülményeket, jobb oktatási feltételeket követeltek. A látványos megmozdulásaikból annyi kiderült, hogy a tüntetések képesek tematizálni a közbeszédet, erősíteni az ellenzéki vagy civil narratívákat, a kormányzati döntéshozók számára legfeljebb jelezhetik a társadalmi elégedetlenséget, de lényeges változtatásokra nem kényszerítenek. A leglátványosabb kivétel az internetadó elleni 2014-es tüntetés volt, amikor a tömeges tiltakozás és a nemzetközi visszhang hatására a kormány visszavonta az adó kivetését „Az ilyen siker a hazai utcai megmozdulások elmúlt másfél évtizedes történetében szinte példátlan, a pedagógus-ellenállás és sztrájkok hatására is csak némi béremelést jelentett be a kormány, de más közpolitikai változásokat nem sikerült el...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Hírklikk