Az a szimmetria. Azok a színek. Azok a ruhák. Azok a tárgyak. Az a szépség. Wes Anderson az elmúlt három évtizedben biztos léptekkel jutott el oda, hogy elsősorban képeinek esztétikája jusson róla az eszünkbe, akkor is, ha ez sokaknak már kevés. De Anderson mindig is több volt ennél, és ezt a legújabb filmje is bizonyítja. MESTERHÁZY LILI KRITIKÁJA.
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Revizor