Mostan színes jelvényről álmodom – Cannes-i útinapló 4.



Mostan színes jelvényről álmodom – Cannes-i útinapló 4. Kulcsár Gábor 2025. 05. 23., p - 01:18 Minden fesztiválon normalizálni kellene az ún. „csalónapokat”. Vagyis azokat a napokat, amikor köszönjük szépen, de nem kérünk koncertekből, előadásokból, vetítésekből – inkább eszünk, alszunk, bambulunk a napfényben. Így indult a napom, és egy kisebb (lelki) osztályharccal ért véget. Mikor reggel kinyitottam a szemem, a krémek krémjének éreztem magam. Előző este addig (hajnali háromig) ostromoltam az online jegyportált, amíg sikerült jegyet szereznem a pénteki éjféli vetítésre – az egyik kedvenc rendezőm, Ethan Coen legújabb filmjére, ráadásul az ő és a főszereplő (Margaret Qualley) társaságában. Most már tehát biztos, hogy látni fogom a legendás Lumiére mozitermet is. Azonnal le is mondtam az aznap délelőttre betervezett Lumiére-látogatást, és eldöntöttem, hogy újdonsült királyi pozíciómat királyi nappal ünneplem meg. Végre eszek valamit, ami nem hamburger, kiülök egy kicsit a tengerpart...

Mostan színes jelvényről álmodom – Cannes-i útinapló 4.

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Új Szó

Ha nem irányítanánk át automatikusan, kattints ide!