Büszkeség és balítélet meg a zombik: Olyan felejtős (kritika)



Szóval! Láttam már vánszorgó, lassan lépkedő, csonkokon magát cipelő, hörgő, véres zombikat. Láttam már üvöltő, nyögő, vinnyogó, húscafatokat tépő, üres tekintettel bámuló zombikat. Láttam már kéjesen szaglászó, a hangok irányába lassan, kimérten csoszogó, csontvázszerű, elrothadt élőholtakat. Láttam már jó húsos, szinte teljesen emberszerűnek kinéző, agyevő bestiákat. __GA__És persze láttam már ...

Büszkeség és balítélet meg a zombik: Olyan felejtős (kritika)

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Mafab

Ha nem irányítanánk át automatikusan, kattints ide!