Lackó Gábor: Híváselhárítás
Hidegh Ödön zeneesztétának egyszer csak elege lett a parttalan locsogásból. Megunta, hogy elmélyült koncentrációt igénylő munkáját mindenféle telefonhívások lépten-nyomon megszakítsák, drága idejét felesleges szócséplésre pazarolja, ezért radikális lépésre szánta el magát.Az az igazság, nem ő találta ki, mindössze átvette a módszert. Már korábban is eljátszott a gondolattal, de a végső lökést az adta meg, hogy egy borongós, szürke délelőtt tizennyolcszor próbálkozott egy halaszthatatlan ügyben kapcsolatba lépni az egyik közüzemi vállalat ügyintézőjével. Ahelyett azonban, hogy egy igazi, hús-vér telefonközpontos jelentkezett volna, hogy az illetékeshez kapcsolja, egy automata utasításait kellett hosszasan követnie abban a reményben, hogy türelmét a folyamat végén egy kompetens ügyintéző kellemes orgánuma fogja jutalmazni. Ha őszinte akart lenni magához, túl nagy meglepetést nem okozott – az ellenkezője lett volna az –, hogy az ügyet ezúttal sem tudja telefonon elintézni, mivel rövide...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Népszava