A „globális Dél” régi-új tengelye?
Az 1955-ös bandungi konferencia sok, máig ható tanulsággal bír, ám az egyik legérdekesebb közülük India és Kína kapcsolatát érinti. A találkozó – Sukarno akkori indonéz elnök szavai nyomán – úgy vonult be a történelembe, mint „a színesbőrű népek első, kontinenseken átívelő konferenciája”, jelentősége azonban még ezen is túlmutat. Bandung ugyanis példa arra, hogy Kína és India együttműködése még a legkiélezettebb nagyhatalmi versengés idején is képes felerősíteni a „harmadik világ” hangját. Ma, amikor a „globális Dél” érdekképviselete továbbra is erősen függ az indiai-kínai kapcsolatok alakulásától, érdemes áttekinteni, mi vezetett a „bandungi pillanathoz”, és min múlhat a hasonló „együttállás” a jövőben. Médiapartnerünk, az Eurázsia Központ írása.
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → moszkvater