Magyar Narancs: Donald Trump megválasztása előtt ön több írásában is figyelmeztetett arra, hogy az autokraták különösen veszélyesek, ha másodszorra is hatalomra jutnak. Miért?
Jan-Werner Müller: Tanulnak az első hivatali idejükből, sokszor új személyi állománnyal érkeznek, és tisztább képük van arról, mit és hogyan akarnak elérni. Az olyan tekintélyuralomra törekvő európai autokraták, mint Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński az első körből levonták a tanulságot, hogy talán túl nagy súlyt fektettek a kulturális háborúra. A másodikban már készen álltak a független intézmények, a média vagy a bíróságok elfoglalására. Aki pedig azt gondolta, hogy Trump második elnöksége olyan lesz, mint az első volt, hamar rádöbbent, hogy tévedett. A legtöbben azt várták, hogy Orbánhoz vagy Erdoğanhoz hasonlóan megpróbál valamiféle jogi homlokzatot építeni a politikája elé. De Trump velük ellentétben mindig tett olyan dolgokat, amelyek tisztán törvénytelennek tűntek.
MN: Ezek a politikusok demokratikus úton jutottak hatalomra, és az így megszerzett többség birtokában bontják le a demokráciát. Hogyan lett ez világjelenség?
JWM: Ez igaz is, meg nem is. Számos esetben a szavazók kisebbsége juttatja őket hatalomra. Modi Indiában soha nem kapott 50 százaléknál többet, és erről a jelenségről Magyarországon is sokat lehetne beszélni. Óvatosnak kell lennünk az emberek hibáztatásával. Tény, hogy sokan szavaznak ezekre a politikai erőkre, de nem mondhatjuk, hogy mindenre mandátumot kaptak, amit később művelnek. Hiszen sokszor nem is fedik fel az emberek előtt, hogy mit akarnak később tenni. 2015-ben Kaczyński azt mondta, nem nyúlnak hozzá a jogrendszerhez, ha hatalomra kerülnek. Trump elárult pár dolgot előre, de ma sok minden történik az Egyesült Államokban, amit korábban kifejezetten tagadtak. A Project 2025-ről azt állították, nem is ismerik a szerzőit, ehhez képest most mindegyik ott van a kormány körül. A tagadás félrevezetés és hazugság volt. Most persze mondhatják, hogy itt a mandátum, erre szavaztak az emberek, de ez empirikusan nem igaz. A legtöbben nem tudták, mit kapnak.
Persze tudom, hogy ez nem kielégítő válasz, de nem hiszem, hogy egyetlen oka van ezen erők sikerének. Igaz, hogy Orbán kormányzása hasonlít Erdoğanéhoz, az meg hasonló ahhoz, amit Modi művel, de ebből nem következik, hogy a hatalomra jutásuk oka is azonos. Miközben ezek a szereplők egymástól is tanulnak – például a civil szervezetek elleni fellépést vagy az ahhoz vezető lépéseket, hogy ne kelljen bíróság elé állniuk.
MN: És az miért lehet, hogy ezek a rendszerek mindig korruptak?
JWM: Nem hiszem, hogy valaha is meg fogja tudni bárki állapítani, hogy ezek az emberek vajon csak a pénzért akarták-e a hatalmat, vagy ha már megszerezték, akkor könnyűvé vált gazdaggá tenni a családjukat és az oligarchákat. De van a korrupció mögött egyfajta logikus dinamika is – ezzel lehet még több hatalmat szerezni. Ezt nevezzük tömeges klientelizmusnak: juttatásokat adnak bizonyos embereknek, ami összhangban is van a populista eszmével, ami szerint csak ezek az emberek alkotják a valódi népet, tehát nekik adunk, más pedig nem számít.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!