Új módszert vetnek be a glaukóma elleni küzdelemben

Különböző becslések szerint Indiában körülbelül 12 millió embernek van glaukómája, és körülbelül 1,2 millióan szenvednek a betegséggel összefüggő vakságban, ami az indai vaksági esetek 5,5 százalékát teszi ki.

A betegség károsítja a látóideget, gyakran észrevehető tünetek nélkül, és kezelés hiányában a látás elvesztéséhez vezet. Az állapot tünetmentessége miatt a korai felismerés kihívást jelent, mivel a betegek gyakran azt feltételezik, hogy látásuk normális, még akkor is, ha az idegkárosodás már folyamatban van. A szemnek természetes nyomása van, mint egy vízzel teli léggömbnek, amely a folyamatosan képződő és lefolyó folyadékból, a víztartalmú folyadékból származik. Ha ez az egyensúly megbomlik, a nyomás felgyülemlik, megsértve az idegrostokat és befolyásolva a látást.

A probléma jelentősége

„A betegség egyre fenyegetőbbé válik, mert valószínűleg sok eset marad észrevétlenül” – fogalmazott Anand Sivaraman, a Remidio, egy mesterségesintelligencia-vezérelt glaukómafelismerő rendszereket fejlesztő vállalat alapító igazgatója.

Sivaraman szerint Dél- és Délkelet-Ázsia lakói veszélyeztetettebbek a betegségre, mivel általában kisebb szemük van, mint a kaukázusiaknak, ami befolyásolhatja a folyadékkárosodást, amely fokozatosan vezet a betegséghez.

Ázsia jelentős közegészségügyi kihívás előtt áll, mivel az előrejelzések szerint 2040-re meredeken emelkedik a glaukómás esetek száma. Ez pedig több tényezőnek tulajdonítható, többek között az öregedő népességnek és a régióban gyakori genetikai hajlamnak. A kontinensen a tanulmányok szerint 2040-re a 27,8 milliót is elérheti a további esetek száma. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a glaukóma a visszafordíthatatlan vakság leggyakoribb oka világszerte.

India hatalmas és változatos földrajzi kiterjedése, amely 30 államra és nyolc területre oszlik, óriási kihívást jelent az egészségügyi szakemberek számára. A távoli területek a nagy kórházakhoz képest olyan egészségügyi központoktól függenek, amelyek nem rendelkeznek a legmodernebb orvosi berendezésekkel vagy szakorvosokkal.

Sivaraman szerint az ország 1,4 milliárdos lakossága számára mindössze körülbelül 15 000 olyan orvos van, aki képzett retinaszakértő, vagyis képes a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálására és kezelésére, de még ezek a szakemberek is gyakran elfoglaltak a különböző betegségek kezelésével.

Az általános szemészek gyakran nem képesek korai stádiumban felismerni a glaukómát, megjegyezve, hogy gyakran olyan állapotokat keresnek, mint a szürke hályog, a szemlencse elhomályosodása.

A mesterséges intelligencia szerepe

Sivaraman szerint a mesterségesintelligencia-eszközök segíthetnek megoldani ezeket a kihívásokat azáltal, hogy a retináról készült képek elemzésével felismerik a glaukómára utaló finom változásokat, és időben további vizsgálatokra utalják a pácienseket.

Sokan, akik terepen dolgoznak, például a mezőgazdaságban, általában csak akkor veszik észre, hogy glaukómájuk van, amikor elkezdik elveszíteni a perifériás látásukat – a közvetlen látóterükön kívüli tárgyak látásának képességét – de ekkorra a károsodás gyakran már visszafordíthatatlan.

Ez azt jelentette, hogy

Sivaraman szerint itt lép a képzeletbeli intelligencia a képbe, mivel az elsődleges egészségügyi központok India-szerte segíthetnek abban, hogy a korai felismerést lehetővé tevő AI-eszközök és alkalmazások segítségével figyelmeztessék az embereket a glaukóma tüneteire. Indiában minden egyes elsődleges egészségügyi központ nagyjából 50 000 fős lakosságot lát el.

A dél-indiai Kerala állam a cukorbetegek retinopátiaszűrésén keresztül azon dolgozik, hogy ilyen nyilvántartást vezessenek azokról az egyénekről, akik hajlamosak vagy szenvednek a betegségben. Sivaraman megjegyezte, hogy a glaukóma szorosan összefügg az olyan életmódbeli betegségekkel, mint a cukorbetegség, mivel a cukorbetegek közel egyharmadánál a szembetegség is kialakul.

Tehát egy lassú lefolyású betegség esetében segít a korai felismerésben, mert bár nem biztos, hogy van kezelés, de lehetőségünk van az azonnali gondozásra és az ellátási útvonalba való bevonásra, mielőtt a látás elvesztése bekövetkezne

– vélekedett Sivaraman.

Sivaraman szerint a vizsgálati és felismerési pontok a kezelés központjaiként is szolgálhatnának, hozzátéve, hogy az embereket akár a rutinszerű szemészeti vizsgálatok során is be lehetne vonni a szűrési folyamatba, hogy ellenőrizzék látásukat.

A glaukóma leküzdésére irányuló kormányzati megközelítés az AI végrehajtása révén jelentős mérföldkövet jelent a közegészségügyi politikában. Felismerve a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a glaukóma korai diagnosztizálásában, az indiai kormány számos kezdeményezést indított, amelyek célja az AI-technológiák integrálása az egészségügyi rendszerbe. 

A kormány nemzetközi technológiai cégekkel és kutatóintézetekkel együttműködve olyan AI-megoldások kifejlesztésére összpontosít, amelyek hatékonyan képesek kezelni a szakemberhiány és az egészségügyi ellátás egyenlőtlen elosztásának kihívásait. Ezek a kezdeményezések nemcsak a korai felismerési arányok növelésére, hanem a szemészeti szolgáltatások általános javítására is hivatottak országszerte. 

Forradalmi technológia?

Orvosi szakértők szerint az olyan technológiák, mint az AI és a gépi tanulás, forradalmasíthatják a megelőző egészségügyi ellátást, különösen egy olyan országban, mint India, ahol az állami kórházhálózatok orvosai túlterheltek, hogy a hatalmas lakosság egészségügyi problémáival foglalkozzanak.

Sudhir Kalan, az indiai Nemzeti Digitális Egészségügyi Munkacsoport elnöke és az újdelhi Sir Ganga Ram Kórház Minimal Access, Metabolic & Bariatric Surgery Intézetének elnöke elmondta, hogy az indiai kormány felismerte az új technológia fontosságát, és kiemelt területként jelölte meg a mesterséges intelligencia alkalmazását az orvostudományban.

Szakértők szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása forradalmi hatású lehet, mivel túlmutat a megelőző egészségügyi ellátáson, és különböző paraméterek elemzésével figyelmezteti a betegeket a rák, a szívbetegségek és a zöld hályog fenyegető egészségügyi kockázataira.

„Meg tudja mondani, hogy egy személynél nagy valószínűséggel alakul-e ki glaukóma három-öt éven belül” – jelentette ki Kalan, megjegyezve, hogy az AI egyszerre több egészségügyi paramétert is összevethet, és felismerheti a közelgő romló egészségügyi állapot figyelmeztető jeleit, amelyeket még az orvosok sem mindig tudnak azonosítani.

Klemensits Péter, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.

(Borítókép:  John Weis önkéntes megvizsgálja egy beteg látását Inglewoodban 2009. augusztus 13-án. Fotó: John Moore / Getty Images)