Tovább emelkedett a betöltetlen praxisok száma Magyarországon. Az egészségbiztosító márciusi adatai szerint 341 felnőtt, 238 gyermek és 392 vegyes praxis volt üres. Ez összesen 971 betöltetlen háziorvosi szolgálatot jelent, mondta Körösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ellátási főigazgató-helyettese a Magyar Kórházszövetség Mátraházán tartott kongresszusán. 

A szakember kiemelte: a 971 praxisból 780 olyan alapellátó van, ami már egy éve betöltetlenül áll. 


Egy évvel ezelőtt 2024 februárjában 955 praxis volt betöltetlen, 771 ezek közül már szintén egy éve üresen állt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint.

A legtöbb üres praxis vegyes körzetben van

A magyar háziorvosi rendszerben a praxisok fele felnőtt betegeket lát el, majdnem negyedük vegyes praxis, és másik negyedük pedig gyermek háziorvosi praxis. 2020-ban a koronavírus-járvány idején még csak 481 praxis volt üres, ebből 356 rendelőben több mint egy éve akkor sem rendelt orvos.

Területi különbségeket is bemutatta a NEAK főigazgató-helyettese, kitért arra, hogy Nógrád, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, és Békés vármegyék felett lebeg leginkább Damoklész kardja. 

A legnagyobb arányban ezekben a vármegyékben van a legtöbb üres praxis:

  • Nógrád vármegye: a praxisok 28,8 százaléka üres;
  • Tolna vármegye; a praxisok 26,28 százaléka üres;
  • Békés vármegye; a praxisok 25,21 százaléka üres;
  • Jász-Nagykun-Szolnok vármegye; a praxisok 23,69 százaléka üres;

Milliárdokat költenek praxismentésre

A háziorvosok korfája sem áll túl jól, az alapellátásban dolgozó orvosok átlag életkora 60 év, a csúcséletkor 66 év, az alapellátó orvosok 10 százaléka pedig 75 évnél is idősebb – sorolta az adatokat Körösi László.

Van lehetőség arra, hogy többféle praxis pályázat keretében anyagi támogatásban részesüljenek azok az orvosok, akik olyan térségekben szeretnének gyógyítani, ahol tartósan betöltetlen praxisok vannak. Az úgynevezett letelepedési pályázatot esetén, a legalább 12 hónapja üres praxis tovább működtetéséhez nettó 12 millió forintot kaphatnak az orvosok, a legalább 60 hónapja, vagyis már öt éve üres praxisok esetén pedig nettó 20 millió forintot kaphatnak a szerződő háziorvosok.

2014 és 2024 között a letelepedési pályázatokkal 434 háziorvost tudtak behozni az alapellátásba. Tavaly 39 nyertest hirdettek

– mondta az egészségbiztosító főigazgató helyettese. 

A másik pályázati lehetőség pedig a praxisjog vásárlására kiírt tenderek, itt pedig 523 háziorvos élt ezzel a lehetőséggel tíz év alatt. A pályázatokra egy évtized alatt összesen 14,3 milliárd forintot fizetett ki az egészségbiztosító.

Ma egy felnőtt praxis 3,5 millióból gazdálkodik, egy gyermekeket ellátó praxis 3,3 millióból, a vegyesek 3 millió forintból. Utóbbi praxisból van egyébként a legtöbb betöltetlen szolgálat Magyarországon.

Iszonyú magas az orvos-beteg találkozások száma

Beszélt Körösi László az orvos-beteg találkozások számáról is. A háziorvosok évente 70 millió orvos-beteg találkozást bonyolítanak le, 2014-ben ez még 67 millió körüli volt. A covid-járvány alatt és után a telemedicinális ellátások már 15-20 százalékot képviselnek. A betegek ötöde emailben, telefonon kér segítséget az orvosától, az e-receptek elterjedésével, - amit a EESZT-be küld fel az orvos - , kényelmesebben és gyorsabban juthatnak hozzá a rendszeresen szedett gyógyszerekhez a páciensek.

Hiába növekedett meg a háziorvosoknál a betegszám, ehhez képest a továbbküldések aránya jelentősen 2,5 százalékkal csökkent. Míg a pandémia előtt a betegek 14,2 százalékát küldték a járóbeteg-ellátásba szakorvosokhoz a háziorvosok, 2024-ben már csak 11,9 százalékukat. A szakmák szerint a labordiagnosztika van első helyen, a második helyen a konzultációk száma, és a harmadik legtöbb beutalót pedig a képalkotó diagnosztika miatt állították ki az alapellátó orvosok.

A betegségek szerint:

  • a keringési rendszer betegségei (20,4 százalék),
  • az endokrin rendszer betegségei (16,4 százalék)
  • és a csont és izomrendszer betegségek (12,4 százalék) miatt küldik tovább a betegeket a háziorvosok.

A főigazgató-helyettes a kitörési pontok között említette, hogy a csökkenő lakosság szám mellett ugyanaz a praxis szám nem tartható fenn, a körzetösszevonás egy lehetséges megoldás lehet. Konszenzus alapján kell ezeket a problémákat megoldani. Fentről nem lehet ezeket a dolgokat vezérelni, helyi szinten kell megoldást találni – emelte ki Körösi László. Méretgazdaságos praxisokra van szükség, emellett pedig a jelenlegi praxisközösségek nem töltik be azt a funkciót, amit be kellene, újra kell definiálni a praxisközösségek működését, hogy hozzák ki azt a potenciált, ami bennük rejlik. 

A háziorvosi kompetenciák bővítésével kapcsolatban a NEAK főigazgató-helyettese kitért arra is, hogy tovább akarják az alapellátás kapuőri funkcióit fokozni, itt már konkrét jogszabály módosítási csomagot is kidolgoztak, példaként említette a férfiak esetében a psa-szűrést, aminek a segítségével egy időben felfedezett prosztata probléma jól gyógyítható. 

Rég nem láttak ekkora influenza-járványt

Soha ekkora betegforgalmat nem bonyolítottak le a háziorvosok, mint 2025 januárjában, amikor 7 millió 55 ezer ellátási esemény detektáltak, erről Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos beszélt a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. 2024 januárjában egyébként 6,4 milliós volt a beteg fogalom volt jellemző a háziorvosoknál. 

Idén nagyon komoly influenza-járvány volt Magyarországon, erről mi is írtuk az Economxon. Békássy Szabolcs utalt arra is, hogy a 2000-es évek környékén  47 millió orvos beteg találkozás volt az alapellátásban, most ez már 70 millió környékén van évente.

A telemedicinális esetek aránya a NEAK forgalmi adatai alapján 15-20 százalékra tehető, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az arány -  a jelentési kultúra ezen a téren nem minden esetben megfelelő - ezért a kollegiális vezető szerint a telemedicinális  esetek aránya eléri a 40-50 százalékot is.


Az OECD adatok adatok szerint Magyarország itt is élen jár az orvos beteg találkozások számában, ötödikek vagyunk. Előttünk van Németország, Szlovákia, Japán és Dél-Korea, utóbbi országban a legmagasabb az orvos-beteg találkozások aránya. 

Eltűnnek a frissen végzett háziorvosok

Évente 200 háziorvost képeznek az orvosi egyetemeken, ugyanakkor ezek a kollégák eltűnnek a rendszerből, ezért lenne fontos egy olyan körzetstruktúrát kialakítani, amivel vonzóvá lehetne tenni a fiatalok számára a praxist – véli Békássy Szabolcs.

Hatékonyabb betegút szervezésre van szükség, mert jelenleg a hazai ellátórendszer még mindig nagyon kórház centrikus, ezzel valamit kell kezdeni. Kuszák a betegutak, nincsenek végig menedzselve azok a folyamatok, melyek szükségesek egy-egy betegellátása során. 

Fontos, hogy a fejkvóta alapú finanszírozás hangsúlyosabb legyen, a körzeteket racionálisan át kell alakítani, a folyamatindikátorokat fejleszteni kell. Kitért arra is, hogy hosszú távon meg kell vizsgálni a kasszák közötti átjárhatóság kérdését is. Az új innovatív értékalapú finanszírozási technikák képesek arra, hogy a megfelelő betegút menedzsment, egy megfelelően koordinált betegellátást tegyen lehetővé. 

Kapcsolódó