Átrendezik a kapcsolatokat a vámfenyegetések: nyomul a Nyugat riválisa, zajlik a dollármentesítés

Donald Trump egyes országok esetében 90 napra felfüggesztette az új amerikai vámok bevezetését, de Kínát alaposan megbüntette: a cikk írásakor az amerikai elnök éppen 125 százalékos tarifával sújtotta Pekinget, amit pár órával később azóta 145 százalékra emelt.

A BRICS amúgy elég vegyes társaságnak tűnik Brazília, Oroszország, Dél-Afrika, India, Kína részvételével, amelyet Egyiptom, Irán, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek és Indonézia csatlakozása után ma már BRICS pluszként (BRICS+) emlegetnek.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Trump elnök április 2-án kihirdetett, egy héttel később a legtöbb esetben felfüggesztett új amerikai tarifái rendkívül súlyosan érintettek bizonyos BRICS-államokat. Kína akkor még 34 (a korábbi 20-al együtt összesen 54), Indonézia 32, Dél-Afrika 30, India 26 százalékos vámokkal számolhatott, míg a BRICS partnerországokat, Thaiföldet és Malajziát 36 és 24 százalékos vámokkal sújtották.

„A tarifáknak kettős hatása lehet – ezek a gazdaságok egyrészről kísérletet tehetnek kétoldalú háttérmegállapodások révén egyezségre jutni a vámok okozta bevételkiesések enyhítésére az Egyesült Államokkal, másrészről pedig fokozhatják a BRICS tagok közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Ez utóbbi a BRICS egyik deklarált célja, amely azonban fokozatosan áttér a helyi valuták alkalmazására” – hangsúlyozta az Economx érdeklődésére Kránitz Péter Pál. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója hozzátette:

„Egyes BRICS-aspiráns államok, például Vietnám, azonban olyan súlyos, 46 százalékos vámokkal nézhetnének szembe, amelyek még jobban a kínai kétoldalú kereskedelem és a BRICS-csatlakozással kapcsolatos erőfeszítések fokozására kényszerülhetnek”. 

Közös digitális fizetés

Kránitz szerint a közös BRICS-valuta bevezetése rövid-, illetve középtávon is elképzelhetetlen, de már maga a kezdeményezés is figyelemreméltó.

– hangsúlyozta az MKI vezető kutatója.

Nigéria és Törökország is csatlakozna

Eddig több mint harminc állam jelezte, csatlakozna a BRICS-hez, köztük az összes partner ország: Belarusz, Malajzia, Thaiföld, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kuba, Bolívia, Uganda és Nigéria, de Törökország, Azerbajdzsán és Algéria is tag lenne. 

A BRICS-tagság előnyei közül a szakértő kiemelte a tagokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatok növekedését

• 2017-2022 között 56 százalékkal emelkedett a tagok közötti kereskedelem,
• az Új Fejlesztési Bank alapjaihoz való hozzáférést,
• hallathatják a hangjukat egy olyan nemzetközi tömörülésben, amely a világ lakosságának mintegy felét, gazdaságának pedig harmadát adja.
• A BRICS a mesterséges intelligencia, a klímavédelem és az egyészségügyi együttműködés terén betölti azt az űrt, amit az ENSZ égisze alatt felállt nemzetközi jogi és intézményi rendszer az utóbbi években képtelen volt jól működő tartalommal megtölteni. 

A szakértő szerint Magyarország Európai Uniós tagsága gyakorlatilag kizárja a belépésünket a BRICS-hez, ugyanis a BRICS-tagság egyik alapvető fontosságú feltétele az, hogy a tagok nem működnek együtt a harmadik fél által az egyes tagokra kivetett szankciókkal, amely európai uniós tagként ellehetetleníti a szoros együttműködést.

„Rendkívül káros lenne egy európai uniós ország számára a BRICS-tagság. Bizalomvesztéssel járna az euroatlanti szövetségen belül. A másik oldalról nézve pedig a BRICS-tagok sem tekintenének bizalommal egy aspiráns EU-tagra. Szóval egy európai uniós ország BRICS-tagsága számomra elképzelhetetlen” – fogalmazott kérdésünkre az MKI vezető kutatója, aki szerint éppen a BRICS rendkívül sokszínű összetétele miatt, nem is lehet szigorúan politikai együttműködési szervezetként tekinteni rá, s még kevésbé védelmi együttműködésként, annak ellenére, hogy legmagasabb szintű politikai és védelempolitikai vezetőik is rendszeresen üléseznek és egyeztetnek, s közös kiberbiztonsági és terrorellenes gyakorlatokat tartanak.

A BRICS alapvetően egy olyan együttműködés, amelyből minden fél megpróbálja kihozni a legtöbbet, s ez a relatíve szűk közös nevező is rendkívül jelentős súllyal bír a nemzetközi gazdaságban és kapcsolatokban, hiszen

• a BRICS a világ népességének felét,
• gazdaságának harmadát,
• olajkitermelésének 43 százalékát,
• a ritkaföldfém-termelésének több mint 70 százalékát biztosítja.
• A gazdasági együttműködés nyújtja a legfőbb olyan pontot, ahol a tagok képesek széleskörű együttműködésre, amely megteremti a politikai színezetű együttműködés elmélyítését.

A szakértő szerint szemléletes példa a BRICS-tagok közötti ellentétekre, s ezen ellentétek áthidalására nyújtott lehetőségekre Kína és India, a két, egymással szomszédos atomhatalom és gazdasági óriás, amelyek vezetői, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök épp a tavalyi kazanyi csúcstalálkozó alkalmával állapodtak meg a két ország határvitáinak békés rendezésének szükségéről.