Március 7-én jelentette először a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, hogy azonosította a Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Az országos főállatorvos azonnali hatósági intézkedéseket rendelt el a súlyos gazdasági kárral járó betegség elterjedésének megakadályozása érdekében. A rendkívül ragályos betegség több, mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon.

Azóta eltelt több mint egy hónap, és

  • újabb telepek fertőződtek meg,
  • komoly határzárakat állítottak fel a szlovák és az osztrák határon,
  • a kormány ugyan kicsit lassan, de végre reagált érdemben,
  • a virológus szerint vigyázni kell, hogy ne pusztuljon el a magyar állatállomány,
  • és a húsipar is komoly figyelmeztetéseket adott le.

Ezek függvényében nézzük át, hogy áll jelenleg itthon a vírushelyzet, és melyek a legfontosabb dolgok, melyeket tudnunk kell a ragadós száj- és körömfájásról.

Hatvanezer mintát vizsgáltak meg

„A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés Magyarországon eddig eredményesnek bizonyult, és a betegség terjedését sikerült kordában tartani” – jelentette be Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy a betegség elsődleges gócpontjaiban, négy telepen, már sikerült megkezdeni a fertőtlenítést, és a hétvégére befejeződhet a mentesítés. Két telep már mentesítést nyert, míg a másik két telepen a felszámolás és mentesítés folytatódik.

A védekezés részeként az agrártárca

több mint hatvanezer vérvizsgálatot végzett el 749 telepen, és mindegyik eredmény negatív volt.

A miniszter hangsúlyozta, hogy intenzív járványügyi nyomozás zajlik annak kiderítésére, hogyan került a vírus Magyarországra.

A védekezés érdekében a kormány újabb intézkedéseket hozott: Csemeztanyán megkezdik a monitoringkutak fúrását, és elindítják a vezetékes ivóvíz kiépítését. A cél az, hogy megnyugtassák a helyi lakosokat, biztosítva, hogy a vírus nem veszélyezteti a környezeti állapotot és az ott élőket.

Orbán Viktor és Nagy István a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrzi egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én
Nagy István (b) és Orbán Viktor a ragadós száj-és körömfájás betegség megfékezésével kapcsolatos munkát ellenőrzi egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen 2025. március 10-én
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI, Benko Vivien Cher

A miniszter arra kérte a nyilvánosságot, hogy ne terjesszenek rémhíreket, és kerüljék el a politikai spekulációkat a betegség kezelésével kapcsolatban. Az operatív törzs döntése értelmében elhalasztották a Gerecse túrát, mivel a túra a veszélyeztetett területek szélén halad, ami fertőzési kockázatot jelenthetett volna.

Nagy István kiemelte, hogy

a fertőzött telepeken végzett mentesítést teljes állami kártalanítás mellett végzik, és a telepek dolgozóinak bérét az állam átvállalja. Az érintett telepek dolgozóit továbbá hiteltörlesztési moratóriummal is támogatják, hogy mielőbb helyreálljon az állattenyésztés.

A miniszter emellett a legfontosabb feladatként említette a személyi mozgások minimalizálását, a fertőtlenítési szabályok szigorú betartását és azt, hogy tilos eszközöket egyik telepről a másikra vinni. A helyzet kezelésében külön figyelmet kell fordítani a szakemberek alkalmazására, ezért az operatív törzs döntése értelmében minden fertőzött telepen önálló állatorvosokat kell biztosítani.

A fertőzött telepeken, mint Dunakiliti és Darnózseli, az állatokat továbbra is a Bábolnán található ATEV telepén földelik el. Az állategészségügyi védekezés mellett a határforgalmat is érintette a vírushelyzet, hiszen az osztrák fél lezárta kishatárátkelőit, míg a nyitva tartó átkelőkön várakozási idő alakult ki. Az illetékes hatóságok folyamatosan egyeztetnek az osztrák hatóságokkal a helyzet kezelésére.

A helyi operatív törzs koordinálásával továbbra is cél, hogy gyorsan és hatékonyan reagáljanak a vírus terjedésére és minden szükséges intézkedést meghozzanak a fertőzés megfékezésére.

Bekeményítettek a szomszédban

Mindeközben Szlovákia kormánya rendkívüli ülésén döntött arról, hogy április 7-én éjféltől

egy hónapra lezár 17 kishatárátkelőt a magyar és az osztrák határon a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedésének megfékezése érdekében.

Richard Takáč mezőgazdasági miniszter elmondta, hogy a lezárások révén felszabaduló rendőrök és állategészségügyi szakemberek a gócpontok 10 kilométeres körzetében ellenőrzik a tenyészeteket, ahol több mint 20 ezer szarvasmarha és 50 ezer sertés található. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint a magyarországi intézkedések nem elégségesek a járvány megfékezésére, ezért szükségesek a szlovák korlátozások.

Végre feleszmélt a kormány

A kormány két új határozatot hozott a ragadós száj- és körömfájás járvány megfékezésére. Az egyik határozat értelmében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyszeri, 307 millió forintos többletforrást kap az idei költségvetésből a védekezési intézkedések finanszírozására. Emellett a járvány felszámolásához szükséges beszerzéseket mentesítik a korábban elrendelt tilalmak alól.

A másik határozat célja a hatósági állatorvosi rendszer megerősítése, amelyhez idén 2,76 milliárd forintos többletforrást biztosítanak, és ezt az összeget a jövő évi költségvetésbe is beépítik.

A Nébih támogatásának célja a gyors és megbízható laborvizsgálatok biztosítása, a gazdálkodók, az élelmiszeripar és a közvélemény tájékoztatása, valamint az exporttevékenység mielőbbi helyreállítása.

Veszélyben lehet a teljes magyar állatállomány

Rusvai Miklós virológus szerint a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus magyarországi megjelenése komoly nyomás alá helyezi az állategészségügyet és a hatósági állatorvosokat. Minden új fertőzés három hónapos exporttilalmat von maga után, amely a teljes régióra, így Csehországra és Szlovákiára is kiterjed. A szlovákiai helyzet különösen aggasztó, mivel már öt fertőzött telepet azonosítottak, és a vírus könnyen terjedhet szél, emberek, madarak és járművek révén. Bár az RSZKF vírus emberre is átterjedhet, az emberi megbetegedések általában enyhe tünetekkel járnak, mint például kézen és száj környékén megjelenő hólyagok és enyhe hőemelkedés.

A fogyasztóknak nem kell tartaniuk fertőzött hús fogyasztásától, mivel a fertőzött állományokat teljes mértékben felszámolják, így fertőzött hús nem kerülhet a piacra.

Ha a vírus terjedését nem sikerül megállítani, az összes érintett állatállományt el kell pusztítani, ami akár a teljes magyar hasított körmű állatfajok felszámolását is jelentheti. 

Több vírussal küzdünk egyszerre

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a keddi húsvéti sajtótájékoztatón elmondta, a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedésének megállítása érdekében elengedhetetlen a szolidaritás, fegyelem és szigorú ellenőrzés.

xx
Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Felhívta a figyelmet arra, hogy

a szakemberek teljes erőbedobással dolgoznak a vírus terjedésének megakadályozásán, azonban humán- és anyagi erőforrások szűkében vannak.

Kiemelte, hogy a hatósági működésnek nagyobb költség- és emberigénye van, különösen akkor, amikor egyszerre több járvány, mint például a madárinfluenza és az RSZKF is jelen van az országban. Éder hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak további erőforrásokat kell biztosítaniuk a hatósági munka megfelelő elvégzéséhez, különben a vírus terjedése beláthatatlan következményekkel járhat a hazai húsiparra nézve.

Gyanú esetén, amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban, az állattartó haladéktalanul értesítse: az ellátó állatorvost, vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244.

Kapcsolódó