Tarolt a Trump-bowling, az európai, az ázsiai és a magyar bábuk is eldőltek

Ahogy arról az Index beszámolt: hétfőn kéthavi mélypontra jutott a forint, és elérte a 408,3 körüli szintet az euróval szemben. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 4196,68 pontos, 4,81 százalékos csökkenéssel, 83 028,96 ponton zárt pénteken.

de jelentős mínuszban indult a kereskedés a Mol, a Magyar Telekom, valamint a Richter részvényeivel is. (Azóta korrekció ment végbe az értékpapírpiacon: 13 órakor az OTP −2,75, a Mol −3,2, a Magyar Telekom −6,37, míg a Richter papírjainak értéke −1,49 százalékon állt.)

„Történelmi napokat élünk, amikor a globális gazdasági színtéren olyan változások zajlanak, amelyeket a gazdaságtörténészek hosszasan taglalnak” – mondta korábban az Indexnek Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője. Donald Trump döntése, hogy vámokat vet ki szinte a világ összes országára, olyan hullámokat indított el, amelyek hatásai messze túlmutatnak egyetlen cikk keretein – szögezte le.

Európa és Ázsia is zuhan

A negatív hangulat hatására komoly visszaeséssel indult a kereskedés hétfőn a globális tőzsdéken, az európai és ázsiai piacokon egyaránt jelentős zuhanások történtek. A STOXX 600 index 1,83 százalékkal, az Euro Stoxx 50 pedig drámai, 6,68 százalékkal esett vissza. A vezető nyugat-európai börzéken is hasonló hangulat uralkodott: a londoni FTSE 100 index 4,77 százalékkal, a frankfurti DAX 7,84 százalékkal, míg a párizsi CAC 40 2,15 százalékkal nyitott alacsonyabban. Milánóban az FTSE MIB 7,31 százalékos, Madridban az IBEX 35 pedig 5,20 százalékos mínuszban kezdte a napot.

Az ázsiai piacokon még nagyobb veszteségek voltak tapasztalhatók. A hongkongi tőzsdeindex közel tízszázalékos eséssel kéthavi mélypontra süllyedt, míg a sanghaji és sencseni indexek több mint öt, illetve hét százalékkal estek vissza. A dél-koreai KOSPI index egy nap alatt több mint öt százalékot veszített értékéből, és ezzel 17 hónap nyereségét adta vissza. A japán Nikkei225 index nyolc százalékos mínusszal a 2023. októberi szintre esett vissza, különösen a banki szektor szenvedett el komoly veszteségeket.

Túl sok a bizonytalanság, amelynek hatására mindenki csökkenti bruttó kitettségét a megemelkedett piaci volatilitás miatt. Még csak a lejtmenet közepén járunk. Az ilyen mértékű pozícióleépítések jellemzően láncreakciószerűen érintik egyik fedezeti alapot a másik után

– mondta a Reutersnek egy hongkongi székhelyű nagy amerikai stratégiai alap portfóliómenedzsere.

Az árupiacokon is negatív a hangulat. Az olaj ára továbbzuhant: a WTI 3,49 százalékkal csökkent, 59,82 dollárra, a Brent pedig 3,34 százalékos eséssel 63,39 dollárra süllyedt – ilyen alacsony szinten legutóbb 2021 áprilisában járt. Az arany ára immár harmadik napja csökken, jelenleg 0,41 százalékkal alacsonyabban, unciánként 3024,67 dolláron áll.

A devizapiac eddigi nyertesének az euró tűnik. A dollárindex 0,19 százalékkal gyengült, 102,33 pontra, miközben az euró erősödött, és 1,1023 dolláron jegyzik, ami 2024 októbere óta a legerősebb szint.

A világpiacokon uralkodó feszültség és a bizonytalanság továbbra is meghatározza a befektetői hangulatot, miközben a piaci szereplők a nemzetközi gazdaságpolitikai válaszlépésekre várnak. Kína – amely több mint 50 százalékos vámokkal néz szembe, és pénteken válaszul újabb vámokat vetett ki az amerikai termékekre – már megtette a maga válaszlépéseit, és múlt pénteken újabb vámokat vetett ki egyes amerikai termékekre. A piaci szereplők most az európai vezetők összehangolt lépéseire várnak, amelyek enyhíthetnék az egyre erősödő recessziós aggodalmakat.

Beindult a pániküzemmód

Egyértelműen pánikreakcióról van szó, nem a világ vagy a gazdaság lett ennyivel rosszabb a vámok miatt – válaszolta arra a kérdésre a Gránit Alapkezelő vezető elemzője, milyen trendek olvashatók ki a piaci mozgásokból. „Az is igaz persze, hogy nagyon sok részvény a korábbiakban a fundamentumok által indokoltnál magasabb áron forgott a piacon, így ebből a szempontból sem meglepő a korrekció.

A mostani áresés egy újfajta világrendet próbál beárazni, de ez még inkább csak útkeresés – a piac értelmez, pánikreakciót hajt végre, pénzzé tesz, amit éppen pénzzé tud. Hogy mi mennyivel esik, abban nagyon sok logikát nem szabad keresni. Magyar szempontból például a fő hatás az autógyárakra lehet, és ezen keresztül hozhat az intézkedés némi visszaesést – de ez nem jelenti azt például, hogy az OTP helyzete ennyit romlott volna

– mutatott rá Regős Gábor.

A befektetők már pániküzemmódban vannak, a mostani piaci döntések nem racionális döntések – hangsúlyozta Regős Gábor. „Van, aki menekül a piacról – például egy kisbefektető, aki rosszul viseli a kockázatot –, van, aki átsúlyoz, és persze vannak a profi befektetők, akik már azt nézik, hogy mikor érdemes venni. A pánik jellemzője persze, hogy lecseng, nem tart a végtelenségig, amikor kicsit megnyugszik a piac vagy az eladói nyomás már vevői túlsúlyba kerül, akkor vége lesz a pániknak” – mondta.

A szakértő két alapvető tényezőre mutatott rá az előttünk álló időszak várható piaci mozgásait illetően. Kérdés egyrészt, hogy a már bejelentett intézkedések kapcsán mindent beárazott-e a piac, vagy még van tovább lefelé. A másik kérdés, hogy lesznek-e újabb bejelentések, és azok milyen irányba mozgatják a piacot. „Nehéz tehát arra válaszolni, hogy hol van a mélypont, de most vélhetően mindenki ezt vadássza” – fogalmazott.

A pánik ellenére tőzsdekrachra nem kell számítani. „Ennyire nem komoly sem a helyzet, sem az intézkedés. További esés lehet még, ami persze részben az elmúlt időszak jelentős emelkedésének korrekciója, de előbb-utóbb megnyugszik a piac, eljön az az idő, amikor megéri venni” – jelezte Regős Gábor.

Volt honnan esnie a magyar tőzsdének

Bár a reggeli tőzsdenyitáskor még úgy állt, hogy a magyar tőzsde esett a legnagyobbat, a jelenlegi helyzet változékonyságát mutatja, hogy már messze nem a magyar tőzsde a legnagyobb vesztes, most éppen Nyugat-Európában vannak nagyobb mínuszok a mai napon és Kelet-Európában kisebbek, de egyébként is igaz, hogy a magyar tőzsde egyszer felül-, egyszer alulteljesít a nyugati benchmarkokhoz képest – mutatott rá Regős Gábor. „Az viszont mindenképpen igaz, hogy a régiós összevetésben a magyar és a cseh tőzsde az, ami éves bázison legjobban teljesített, ami azt is jelenti, hogy a magyar részvények értékelése eddig kedvezőbb volt, azaz volt, van honnan esni, míg például a lengyel piac eddig is alulértékelt volt” – tette hozzá.

A forint megint erősen reagált a piaci történésekre. Minek kell történnie ahhoz, hogy a magyar fizetőeszköz árfolyama ne romoljon minden „szellőre” – tettük fel a kérdést.

Egyrészt jó lenne, ha kevesebb lenne a szellő. A mostani viharban a forint gyengülése a régiós trendeknek megfelelt, a korona kevésbé, a zloty jobban gyengült. Igaz, hogy a zloty gyengülésében szerepet játszik a helyi jegybank múlt heti laza kommunikációja is. Tény viszont, hogy fontos lenne egy stabilabb forintárfolyam, ez sokat segítene a gazdasági növekedés szempontjából is. Ebben kevésbé lehet egyetlen tényezőt megnevezni, ezen egyaránt segíthetne, ha a piac is elhinné, hogy ez a jegybanknak fontos, vagy például ha hozzáférnénk a nekünk járó uniós forrásokhoz, és ez egy stabil valutabeáramlást eredményezne

– fejtette ki az elemző.

Regős Gábor kifejtette: Trump célja a vámokkal az amerikai gazdaság fejlesztése, az újraiparosítás. „A vámok bejelentése következtében gyengült a dollár – ez Trumpot vélhetően nem zavarja, ezáltal az export versenyképesebb lehet. Megdrágul viszont az import, ami a szavazók körében okozhat népszerűségvesztést, hiszen ezt a pénztárcájukon is érezni fogják. És nem szabad megfeledkezni a tőzsdei árfolyamesés lakosságra gyakorolt hatásáról sem: bár az amerikaiak jelentős részének semmilyen megtakarítása nincs (a lakosság felének csak adóssága van), a kisebb megtakarítással rendelkezők többségének portfóliójában is jelentős részt foglalnak el a részvények, így egy esés nekik is fáj, talán még jobban is, mint egy milliárdosnak. Ez pedig nem biztos, hogy jót tesz Trump népszerűségének, így lehet valami módosítás, de teljes eltörlésre nem számítok, az politikailag nehezen lenne felvállalható” – fogalmazott.

Magyarország nem lehet különutas

Kína már válaszolt, Európa is kilátásba helyezte, ám egyelőre konkrétumok nélkül. De vajon milyen lépések jöhetnek az EU részéről? A legegyszerűbb és legtermészetesebb választ a védővámok jelentik – summázta a közgazdász. Ennek viszont önmagában nem biztos, hogy sok értelme van, hiszen többlete az EU-nak van.

Először is érdemes tárgyalni, ellenvámokat akkor lehet bevetni, ha nincs más megoldás. Ha viszont válaszolni szeretnénk, akkor a választ a nagy amerikai techcégek megadóztatásában látom, illetve tágabb értelemben Amerikával szemben egy másik gazdasági blokk kiépítésében – ehhez persze javítani kell például a kínai kapcsolatokat. Kérdés, hogy az EU tud-e annyira egységes lenni, nem különböznek-e annyira a tagállami érdekek, hogy legyen egységes válasz akár a vámokat, akár valami ennél hasznosabb és komolyabb stratégiát illetően

– mutatott rá.

Voltak, vannak olyan hangok, amelyek szerint Magyarország – a jó kapcsolatoknak köszönhetően – akár egy külön, számára kedvező egyezményt alkudhat ki a Trump-adminisztrációnál. Regős Gábor szerint azonban ennek nincs realitása. „Magyarország az EU része, így nincs önálló kereskedelempolitikája, együtt sírunk, együtt nevetünk. Nem is nagyon lenne megvalósítható egy külön alku – más területen igen, de ebben a gyakorlati megvalósítás nehézkes lenne” – mondta.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)