Karcolják, rácsozzák, viaszozzák, vagy épp csipkézik és a piros belőle az igazi. Természetesen a húsvéti ünnepkör hagyományos jelképéről, a hímes tojásról van szó, aminek évről évre egy teljes napot szentelnek a Generációk Házában.

Bár még két hét van az ünnepig, már a húsvéti készülődés jegyében telt a vasárnap a győri belvárosban. A Győri Tavaszi Fesztivál keretén belül már sokadszorra nyíltak ki a Generációk Művelődési Házának kapui, ahol kicsiket és nagyokat vártak az ország tájegységeire jellemző motívumokkal ellátott hímes tojásokkal.

„Több mint húsz éve szervezzük ezt a programot. A tavaszi ünnepeink közül nekünk a legkedvesebb, nagyon sokan látogatnak el ilyenkor hozzánk. Már januárban kezdem a szervezést, amikor megkeresem a népművészet mestereit, népi iparművészeket, akik gyönyörű, zsűrizett tojásaikkal érkeznek hozzánk” – tudtuk meg Kokas Évától, a Generációk Művelődési Háza igazgatónőjétől, aki elárulta azt is, hogy a készítőkkel beszélgetve könnyen hozzájuthatunk a tökéletes hímestojás készítéséhez szükséges, apró fortélyokhoz. „Közben ők is dolgoznak, lehet látni, hogy ez milyen mestermunka. Ezen kívül várjuk a családokat is erre a napra. Minden évben játszóházakat szervezünk, ebben az évben tíz játszóház van a házban, három kimondottan a hímes tojások készítésével foglalkozik. A többi helyszínen a kollégáim a húsvét díszeit készítik el: asztaldíszeket, ajtódíszeket.”

A Hímes Tojás Napján az ízléses dolgokra helyezik a hangsúlyt, Kokas Éva szerint a természetes alapanyagok használata elengedhetetlen a hagyományőrzésben. „Nem iporkatojással (polisztirol – szerk.) dolgozunk, hanem tojásokat vásárolunk, azokat kifújjuk, vagy megfőzzük, és azt próbáljuk kifesteni. A piros tojás az igazi, nagyon igénylik a gyerekek – ahogy látják a zsűrizett tojásokat – hogy ők is kipróbálhassák a minták elkészítését.” És bár a locsolás és a tojásfestés hagyománya egyre kevésbé szerves része a húsvétnak, épp ettől értékelődik fel ez a csodás rendezvény: az igazgatónő szerint jó, ha a szülők meg tudják mutatni ezt a szép hagyományt a gyermekeiknek.

„A legelterjedtebb, ma is használt technika a tojásírás, a második pedig a karcolás. Ezt már sajnos egyre kevesebben csinálják, pedig nagyon látványos és szép technika” – mondta Gajdos Zsuzsanna. A népi iparművész, a népművészet ifjú mestere úgy véli, bárki hozzáférhet a szükséges eszközökhöz és anyagokhoz. „Ha van egy jó méhész a környéken, könnyen hozzájutunk a minőségi viaszhoz, de a többi alapanyaghoz is könnyű hozzájutni. A tyúktojás a legjobb, főleg, ha valaki kezdőként ugrik neki. A tyúktojásnak a mérete is megengedi, hogy egy megfelelően díszített hímes tojást tudjunk készíteni. Hagyományos volt magyar területen a libatojás díszítése, de ez már némi technikai tudást igényel. A hagyományos hímes tojás piros. Ma már nagyon közkedvelt a többi szín is, mert a mai lakberendezési elveknek megfelelően mindenki a saját színvilágát viszi be a lakásába, de ha hagyományosat szeretnénk, az legyen piros” – véli Gajdos Zsuzsanna.

A Generációk Házában a lurkók megismerkedhettek a viasztechnikával, kipróbálhatták a kaparást, de dolgozhattak valódi írókával is. A természetes alapanyagok használatán felül az újrahasznosításra is mutattak példát a szervezők: dekorációként keltek új életre a tojástartók, amit számos ötletes húsvéti dísszel együtt szorgos, apró gyerekekkezek készítettek a művelődési ház termeiben.

Galéria: Ács Tamás