A Slayers of the Streets baráti társaság immár hagyományos szezonnyitó motorozására százával érkeztek a kétkerekűek boldog tulajdonosai. A vásárhelyiek mellett a megye majdnem minden városából, de Törökszentmiklósról, Törtelről, és még Győrből és Pécsről is idemotoroztak.
Volt, aki csak néhány utcával arrébb lakik, de akadt olyan is, aki az ország távolabbi csücskében ült fel még kora hajnalban a kétkerekűjére, hogy részt vegyen a Slayers of the Streets baráti társaság Facebookon szerveződött szezonnyitó közös motorozásán.
A Szántó Kovács János utca végén álló 3 Vidám Dugóhúzó Csárda és Rendezvényház tágas udvarára egyre-másra gurultak be a motorosok, hogy parkolás után azonnal baráti társaságokba verődve érezzék jól magukat. A mai rendezvény célja, hogy jól érezzük magunkat, és motorozzunk együtt.
– A Facebook-eseményünk alatt hatszázan jelezték, hogy érdekli őket, közülük százan már el is jöttek – mondta Szántó Milán, a szervező Slayers of the Streets baráti társaság vezetője. – A szezon már, a jó idő miatt, az év végére nagyon kitolódott, ennek ellenére kell egy szezonnyitót is rendezni, hogy felhívjuk az autósok figyelmét arra, hogy a motorosok ismét megjelentek az utakon.
A motorosok mind ugyanazt mondták: a motorozás a szabadság élményét nyújtja.
A Cegléd közelében lévő Törtelről érkezett Szitkó Tamás és Zsengellér Veronika azt mondták, hogy egy kicsit tekervényes úton kerültek ide, hiszen még Tőserdőt is megjárták, ami nem a legrövidebb útvonalon fekszik Törtel és Vásárhely között.
– Csak egy éve motorozok, s mivel régen vásárhelyi voltam, így a sok program közül természetesen ezt választottam. Összevissza keveregve olyan két és fél óra volt az út ide – árulta el Tamás, aki mögött a nyeregben Veronika érkezett. Az utóbbi szerint nagyon kényelmes volt az út a hátsó ülésen. – Nagyon szeretek ott ülni, igaz, először kicsit féltem, de most annyira megszoktam, hogy mindig várom, mikor megyünk. Nem is kell különösebben felkészülnöm az útra. A motor, amin jöttek, egy 1100 köbcentis, 57 lóerős Yamaha XV1100-as.
– Gondoltam, hogy egy kicsit szétnézek itt, beszélgetek a barátaimmal, ismerőseimmel, majd aztán alakul a nap, ahogy alakul – mondta a Szegedről Vásárhelyre gurult Vadászi András, aki 1974-ben ült először egy Verhovina kismotorra. Azóta egyszer esett, igaz, akkor nagyot. Szerinte sokkal jobb két keréken ülni, mint négyen. – Motoron szabadabb az ember, jobban érzem az illatokat az úton, jobban és másként látok mindent.
– Tényleg jobban látom motorról a tájat, és nem vagyok körülvéve másokkal. A motorosok között nagyobb az összetartás, ha valaki bajba kerül közülük, akkor a többiek megállnak és segítenek neki. És akkor is ezt teszik, ha egy motorosnak az életben akadnak problémái. Amikor az egyik motorostársunknak leégett a háza, pénzt gyűjtöttünk neki – világított bele a motorosélet, a kívülálló számára rejtett részébe a vásárhelyi Balázs Attila, aki egy, a ’90-es években gyártott, első szériás, 160 lóerős Kawasakival jött, mely gyári végsebessége 300 kilométer óránként. Ez egyébként a hatodik vagy hetedik motorja.
A legrégebbi és alighanem az egyik legkisebb járgánnyal, egy 1970-ben gyártott Riga 12-es kismotorral egy vásárhelyi gurult be a rendezvényház udvarára. – Annak idején, 14 éves gyerekként ezzel tanultam meg motorozni. Sok élmény fűz hozzá, köztük az esések is, de ilyenkor mindig felálltam és mentem tovább. Erről a motorról azt tartották, hogy megbízhatatlan, de ha rendben van tartva, millió kilométereket el lehet rajta menni. Én és a fiam bütyköljük, körülbelül egy hónapja van ismét használatban, és alaposan megnézik az utcán – árulta el Papp Ferenc.
A motorosok felvonulása délután 1 órakor indult, és aki csak látta a városban jó nagy kört megtett (még Újvárost is érintő) felvonulásukat, az csak ámuldozhatott.
Ha elszalasztotta a menetet, az alábbi Kálvin János téren áthaladó motorosáradatot itt nézheti meg.
A képeink pedig alább láthatók.
Hozzászólások lezárva.