Már mind tudjuk (pontosabban közösen nem tudjuk), hogy a tökön rúgás vagy a szülés fáj-e jobban, de továbbra is maradtak kérdések a fájdalomérzettel kapcsolatban. Például az, hogy ha az agyban nincsenek olyan receptorok, amik fájdalmat regisztrálnak, akkor mégis hogy lehet, hogy fáj a fejünk. Méghozzá nem is ritkán, és az élmény a gyenge sajgástól a vakító migrénig terjedhet.
A helyzet az, hogy ilyenkor nem az agyunk fáj, csak a test más pontjairól kapja a jelet, hogy fájdalmat kéne érezni. Ilyenkor azonban valamiért nem azon a ponton érezzük a fájdalmat, ahol kiváltódott, hanem a fejünkben. Például az állkapocsban, vállakban vagy nyakban fellépő fájdalom könnyen felsugárzik az agyat körülvevő izmokba, idegsejtekbe.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a leggyakrabban tapasztalt típus a tenziós fejfájás: a fejlett országokban a férfiak egyharmada és a nők fele tapasztalja néha. Ennél általában a fejtetőn, a homloknál található izmokban érezzük a fájdalmat, pedig valójában az arcunknál, a nyakunkban vagy a fejbőrünknél feszülnek meg izmok, leginkább stressz hatására. De a fejfájást más stressztünetek, például megfeszült vállizmok vagy állkapocs is okozhatja.
Az is előfordul, hogy valamiért (például erek kitágulása, stressz vagy izmok megfeszülése miatt) a fejen, a nyakon és az arcon található izmok és erek fájdalomreceptorai bejeleznek, ami az agyunk közepén érzett fájdalomhoz vezet, pedig nem is onnan indul.
De mi a helyzet a migrénnel? Aki tapasztalta már, az tudja, hogy egész más, mint egy sima fejfájás – sőt, a migrénnek a fejfájás csak az egyik, bár talán legjellemzőbb tünete. Nem tudni, hogy egész pontosan hogy működik, de egy elmélet szerint lehet, hogy az agyban fellépő elektromos jelenség stimulálja az arc és fej mozgatásáért és fájdalomérzetéért felelős háromosztatú ideget, ami gyulladásos reakcióhoz vezet. Ez a gyulladás átterjed az agyat körülvevő hártyában (dura) található ereken keresztül, és a háromosztatú ideg visszaküld egy jelet az agytörzsbe. A gyulladás átterjed a fájdalomérzettel rendelkező agyhártyákra, ami fejfájáshoz vezet.
Tehát hiába a fejünk fáj, valójában inkább valahol máshol érdemes keresni a probléma gyökerét, mert nem arról van szó, hogy ilyenkor konkrétan az agyunk közepe fáj.
