A románok elvették egy magyar híresség születésnapját, rendkívüli az ok

A Kárpát-medence viharos történelme

A lehető legnagyobb sajnálattal lehet kijelenti azt a tényt, hogy a Kárpát-medencében élő népek viszonyáról nem a jószomszédság az, ami először eszünkbe jut. Az Apostoli Magyar Királyság mintegy ezer éven át fennálló intézmény volt, ernyője alatt rengeteg nép élt, egészen az első világháborút lezáró trianoni békediktátumig - az igazán erős nacionalizmusok ez után az időszak után alakultak ki.

A mai értelemben vett nemzet fogalma sem mondható túl ősinek, leginkább a francia forradalom után kezdték így felfogni egy ország lakóit, ennek pedig meglehetősen sok szomorú következménye is lett.

Magyar-román ellentét

A románság és a magyarság esetében például meglehetősen terhelt a viszony, nagyrészt a 20. századtól kezdődően - nyílt fegyveres konfliktussá ez szerencsére nem fajult, de például a futballmeccseken azért tapasztalható a hangulat, bizony elég komoly beszólások előfordulnak mindkét részről (érdekesség, hogy a sötét emlékű hazai Tanácsköztársaság ideje alatt a budapesti lakosság kifejezetten várta a román hadsereget, hogy szállják már végre meg Budapestet - el lehet képzelni, micsoda állapotokat teremtettek itt Kun Béláék, ha még a román hadsereg is vonzóbb alternatíva volt).

Egyik legnagyobb költőnk, Kányádi Sándor is megtapasztalta ezt az ellenségeskedést a saját bőrén. Az Erdélyben, Galambfalván született íróval rögtön a születése napján szembe jött a valóság: valójában május 10-én született, ám egy túlbuzgó helyi anyakönyvvezető úgy döntött, hogy május 11-ét írja be születési időnek.

Mi volt a döntés oka?

És hogy miért döntött így? Május 10-e Romániában akkoriban nemzeti ünnep volt, több okból is:

• 1866. május 10.: I. Károly herceg (Hohenzollern–Sigmaringen) hivatalosan belépett Bukarestbe és Románia fejedelme lett.
• 1877. május 10.: I. Károly kihirdette Románia függetlenségét az Oszmán Birodalomtól (bár a függetlenségi nyilatkozatot május 9-én fogadták el).
• 1881. május 10.: Romániát királysággá nyilvánították, és I. Károlyt koronázták meg az ország első királyaként.

A hivatalnok szerint pedig ez nem járja, hogy egy "boanghin" (a románok által magyarokra használt pejoratív, lekicsinylő jelző) a román nemzeti ünnepen szülessen, ráadásul Sándor helyett is Alexandruként anyakönyvezték - az akkor uralkodó király (I. Mihály, bár fiatal kora miatt egy régenstanács kormányzott helyette).természetesen nem román etnikumú volt, a Hohenzollern–Sigmaringen házból származott.

A kommunista hatalomátvétel után 1947-ben egyébként törölték május 10-ét a román nemzeti ünnepek sorából, csak 2015-ben állították azt vissza a "Román Királyság Napja" néven, bár munkaszüneti napnak nem számít.

A cikkhez forrásként EZT az oldalt használtuk fel, az itt látható Kányádi Sándor interjút érdemes megnéznie mindenkinek, akit érdekel a költő könyvbe illő élete.

A költő a saját versét szavalja: