Misztikus kultusz szentélyére bukkantak Budán

Az aquincumi katonaváros első Mithrász-szentélyére még 2023 késő őszén bukkantak rá a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a területen 2017 óta folytatott régészeti feltárások keretében. A kis méretű, teljes egészében csak 2024-ben feltárt szentélyt Mithrász tiszteletére, a népszerű misztériumvallás gyakorlásának helyszíneként építették.

Egy 19. századi neves vallástörténész, Ernst Renan úgy gondolta, hogy ha a római világ nem vált volna kereszténnyé, akkor ma a nyugati világ mithraista lenne. A felvetés vitathatóságát azonban jól mutatja, hogy T. Szabó Csaba ókortörténész és valláskutató elmondta, jelenlegi tudásunk szerint a Mithrász-kultusz követőinek száma a vallás fénykorában is 10-20 ezer főre volt tehető, ami az 50 milliós római birodalomban nem számított nagy tömegnek.

Ettől függetlenül tudományos szempontból rendkívül fontos kultuszról van szó, ugyanis látványos régészeti anyagot és sajátos tárgyi kultúrát hagytak az utókorra, többek között például olyan szentélyeket, vagyis mithraeumokat, mint amilyet nemrég fedeztek fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei a Biggeorge Property ingatlanfejlesztő által tervezett Waterfront City lakópark területén. Éppen az ilyen hagyatékok miatt lett a világ egyik legnépszerűbb misztériumvallása, és pont emiatt is maradhatott az újkorban és a kortárs társadalomban számos titkos társaság, új vallási mozgalom, tudománytörténeti érdeklődés és popkulturális jelenség központi témája.

A vallásról ennek ellenére kevés ismerettel rendelkezünk, ugyanis két fő forráscsoport alapján dolgoznak a szakértők: 

• az irodalmi források, amelyeknek többségét a kor keresztény szerzői írják azzal a céllal, hogy lejárassák a politeista vallásokat,
• valamint a régészeti forrásaink, amelyekre manapság szokás alapozni a Mithrász-kultuszról alkotott feltevéseket.

A két forráscsoportból származó információkra alapozva azt mondhatjuk, hogy a Mithrász-kultusz Rómában jött létre Nero vagy Traianus korában, vagyis Krisztus után 80-90 körül

– magyarázta el a valláskutató, aki hozzátette, nem számított újdonságnak a korban, hogy új vallási mozgalmak jönnek létre.

Mivel az írott forrásaink hiányosak, ráadásul a szerzők világnézete miatt hitelességük is megkérdőjelezhető, így a történészeknek a régészek munkájára kell hagyatkozniuk.

Sajnos a tárgyi találatok alapján ritkán lehet elmesélni egy történetet

– tette hozzá Budai Balogh Tibor ásatásvezető régész.

A Mithrász-kultuszról legtöbbet a szentélyekben megtalálható domborművek és freskók, festmények jóvoltából tudunk, így nagy jelentősége az olyan szentélyek megtalálásának van, amelyekben ezen elemek is fennmaradtak. Az egykori Óbudai Szeszgyár területén feltártban pedig találtak Mithrász „életét” bemutató festett falakat.

Mindig felmerül a kérdés, hogy a múlt vagy a jövő a fontosabb

A romok kiemelése alkalmából, a Biggeorge Property és a Budapesti Történeti Múzeum közösen tartott sajtótájékoztatóján először Csorba László, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója szólalt fel, aki elmesélte, hogy neki egy időben volt szerencséje Rómában élni, így megszokta, hogy bármikor, amikor elkezdenek ásni, akkor római romokba botlanak az emberek.

Mi itt lakunk fenn, ebben a városban, de ott lenn a mélyben van egy másik város. És ez egy állandó, nagyon erős és kemény feszültség, hogy mi hol is szeretnénk élni. Ez egy döntés, de az emberi kultúrának az egyik leggyönyörűbb sajátossága, hogy képesek vagyunk egyeztetni, képesek vagyunk párbeszédre, nem kizárólag erőszakkal verjük egymás fejét, hanem előnyöket, hátrányokat folyamatosan egyeztetve megoldásokat tudunk találni. Gyönyörű élmény számomra, hogy olyan partnerekkel dolgozhatunk együtt, akikkel meg lehet találni ezt a megoldást, meg lehet találni azt az értékőrzést, ami nélkül egy közösség nem létezik, mert múlt, jelen, jövő láncolatában épül a személyiség

– fejtette ki a főigazgató.

Kutasi Gábor, a Biggeorge Property fejlesztési igazgatója kifejtette, hogy Magyarország egyik vezető ingatlanfejlesztőjeként a társadalmi és szakmai felelősségük keretében nemcsak az építészeti értékteremtést tartják fontosnak, hanem a műemléki értékek védelmét is, éppen ezért a Mithrász-szentélyt és azzal összefüggésben a feltárt régészeti emlékek megfelelő szakértelemmel történő kiemelését és méltó módon történő bemutatását is kiemelt fontossággal kezelik. Ennek eredményeképpen 2027-ben újabb sajtórendezvényt szeretnének majd tartani, aminek keretében egy védett épületben bemutatják majd a már restaurált, eredeti formájában visszaépített szentélyt.

A beszédek után kiemelték a szentélyt, miközben Milbich Tamás és Budai Balogh Tibor ásatásvezető régészek tartottak előadást munkájukról. A nagy kulturális jelentőségű romfalak több tonnásak, ezért a helyszínen „felszeletelték”, majd daruval kiemelték őket.

A régészek elmondták, hogy először csak az egykori utakat találták meg, majd három oltárkőre bukkantak, és ebből feltételezték, hogy valamilyen szentély vagy oltár van a föld alatt elrejtve. Később viszont előkerült egy negyedik oltárkő, amelyen – nem mindennapi szerencsének köszönhetően – megmaradt egy festett felirat, amely csak a Mithrász-kultuszhoz kapcsolható. A szentély jóval apróbb – mindössze 4 négyzetméteres –, mint a korábban feltárt Mithrász-szentélyek, így a régészek azt feltételezik, hogy több szentély is lehet a környéken.

A szentélyből minden értékes tárgyat kipakoltak, vagy azért, mert egy nagyobba »költöztek«, vagy azért, mert az itt élő család a birodalom belsejébe, biztonságosabb területre költözött

– mesélte Budai Balogh Tibor.

Ennek ellenére a szentély falát egykor díszítő falfestmény leomlott darabjainak összeillesztése során egy fríg sapkát viselő férfi portréja rajzolódott ki, aki feltételezhetően maga Mithrász.

(Borítókép: A római kori Mithrász szentély kiemelése, bemutatása 2025. április 3-án. Fotó: Mult Roland / Index)