Egy felmérés szerint a bankok csupán 30%-a képes maradéktalanul megvalósítani digitális stratégiáját, míg a többségnél a transzformációs projektek nem érik el a kitűzött célokat. Minek köszönhető ez? Min múlik a digitális transzformáció sikere a bankszektorban? Dióhéjban a legfontosabb kihívások, kulcstényezők, amelyekkel 2025-ben (is) meg kell küzdeniük a bankoknak.
BankTechShow 3.0 [2025. június 17.] – Ahol a digitális bankolás jövője épül
Milyen technológiák formálják át alapjaiban a pénzügyi szolgáltatásokat? Hogyan lehet hatékonyan és sikeresen építeni a jövő digitális bankját?
A BankTechShow 3.0 a digitális innováció, IT-technológiák és üzleti stratégia találkozópontja, ahol hazai és nemzetközi banki CTO-k, CIO-k és vezető digitális szakértők mutatják be, hogyan válhatnak a technológiai víziók valós üzleti megoldásokká.
További részletek: BankTechShow 3.0
Az elemzésben bemutatásra kerülő főbb témák:
- Elavult core rendszerek és a technológiai adósság kezelése
- Új technológiák integrációja és adatmenedzsment
- Kiberbiztonsági fenyegetések és az adatvédelem biztosítása
- Fintech- és BigTech-verseny, nyílt bankolás
- Változó ügyfélelvárások és ügyfélélmény
- Szabályozói kihívások és megfelelés
- Szervezeti és kulturális változás, kompetenciák fejlesztése
- Kulcsüzenetek
1. Elavult core rendszerek és a technológiai adósság kezelése
Számos bank alapvető (core) rendszerei évtizedes múltra tekintenek vissza, és technológiailag elavultak. Ezek a legacy rendszerek gyakran rugalmatlanok, nehezen integrálhatók modern megoldásokkal, és komoly akadályát jelentik az új termékek gyors bevezetésének.
Egy 2024-es iparági felmérés szerint a bankok 55%-a a meglévő core banki rendszereinek korlátait tartja a digitális céljai elérésének legnagyobb akadályának.
A régi rendszerek adat-szigeteket és szűk keresztmetszetet eredményeznek: a hagyományos core platformot használó intézmények 53%-a küzd azzal, hogy az adatsilók és a folyamatok szűk keresztmetszetei miatt nem tudja kellően skálázni működését.
Ugyanakkor az új platformokra való átállástól is tartanak a szereplők – a bankok 69%-a szerint a modern technológiákra való migráció kockázatai jelentős visszatartó erőt jelentenek a next-gen megoldások bevezetésében. Ennek eredményeként
az évek alatt felhalmozódott technológiai adósság – az elavult infrastruktúra és alkalmazás-stack – folyamatosan nő, és egyre nehezebben kezelhető
– írja a SunTec.
A felhőalapú technológiák elterjedése kínál egy lehetséges utat a megújulásra – a banki döntéshozók 93%-a egyetért abban, hogy jövőbeli sikerük a megfelelő core banki megoldás kiválasztásán és a felhő potenciáljának kihasználásán múlik.
Nem véletlen, hogy 2024 végére a bankok 64%-a már megkezdte (vagy befejezte) informatikai alkalmazásai jelentős részének felhőbe költöztetését, és 61%-uk a core rendszer modernizálásán is dolgozik.
A legacy rendszerek kezelése tehát alapvető, megkerülhetetlen kihívás: a sikeres transzformációhoz a bankoknak egyszerre kell biztosítaniuk a napi üzletmenet folytonosságát és egy nagy alaprendszer-csere vagy modernizáció lebonyolítását, ami komoly tervezést és erőforrásokat igényel.
2. Új technológiák integrációja és adatmenedzsment
A fintech forradalom számos új technológiát hozott, amelyeket a bankok igyekeznek integrálni működésükbe – ilyenek a mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás, a big data analitika, a blokklánc, vagy éppen a felhő alapú mikro-szervíz architektúrák. E technológiák befogadása azonban nem megy zökkenőmentesen.
A bankok kevesebb mint egyharmada integrálta eddig sikerrel az AI-t core rendszereibe, pedig az intézmények közel 99%-a elismeri az AI jelentőségét és tervezi az alkalmazását valamilyen formában.
2.1 Integrációs rétegek felértékelődése
Az akadály gyakran a technológiai örökség: a banki IT-rendszerek évek alatt egy rendkívül komplex, sokrétegű ökoszisztémává váltak, ahol a régi és új komponensek nehezen kommunikálnak egymással.
A különböző akvizíciók és fejlesztések nyomán töredezett alkalmazás-hálózat jött létre – a bankok sokféle rendszert üzemeltetnek párhuzamosan, amelyek között gyakran nincs natív integráció. Ennek következtében
a meglévő folyamatok egyszerűen nem kompatibilisek a modern digitális megoldásokkal megfelelő köztes rétegek (middleware) hiányában.
– írja a AutoRek.
2.2 Belső képességek hiánya
A belső képességek hiánya tovább nehezíti az új technológiák bevezetését.
Egy felmérés szerint a pénzintézetek a digitalizáció legfőbb gátjai között említik az integrációs nehézségeket (32%) és a megfelelő belső szakértelem hiányát (30%) is.
Az új rendszerek összekapcsolása a meglévő infrastruktúrával aprólékos adat-térképezést és rendszerismeretet kíván – ám az ilyen szakemberek hiánya, vagy magas bérigénye komoly akadály.
Gyakran a bankok kénytelenek külső partnerekre vagy tanácsadókra támaszkodni egy-egy AI, felhő vagy adatelemző megoldás implementálásakor, mert házon belül nincs elegendő tapasztalat. Ez nemcsak költséges, de az átadás-átvétel után a rendszerek üzemeltetése is kihívás maradhat, ha a tudás nem épül be a szervezetbe – írja az AutoRek.
2.3 Adatmenedzsment kihívások
Az adatmenedzsment terén is komoly problémákkal szembesülnek a bankok. Bár hatalmas mennyiségű ügyfél- és tranzakciós adat halmozódott fel, ennek teljes körű kiaknázását gátolják a silóban maradt adatok és a nem megfelelő adatminőség.
Egy iparági felmérés szerint a bankok 78%-a maga is elismeri, hogy túlzottan támaszkodik a hagyományos táblázatkezelőkre és manuális adatfeldolgozásra, és 70% mondta azt, hogy adatai nem kellően rugalmasak, és nem áttekinthetőek a jelenlegi rendszereiben
Ez rávilágít arra, hogy az adat-infrastruktúra fejlesztése (pl. egységes adatplatformok, adatminőség-javítás, metaadat-kezelés) alapvető fontosságú a digitális transzformáció sikeréhez.
Az ügyfelek személyre szabott kiszolgálása és a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazása is azon áll vagy bukik, hogy
a bank mennyire tudja integrálni és valós időben elemezni a különböző forrásokból származó adatokat.
Általánosságban elmondható, hogy azok a pénzintézetek, amelyek lemaradnak a felhőszolgáltatások és más modern technológiák adaptálásában, középtávon piaci részesedésük csökkenését kockáztatják.
Az új technológiák integrációjának kihívása szorosan összefügg a legacy rendszerek problémájával:
a bankoknak egyszerre kell “megszabadulniuk” a régi korlátaitól és beépíteniük az új eszközöket – ez a kettős feladat a digitális transzformáció talán legösszetettebb része.
3. Kiberbiztonsági fenyegetések és az adatvédelem biztosítása
3.1 Kiberfenyegetettség növekedése
A bankok a digitalizáció révén egyre kiterjedtebb kibertérben működnek, ami exponenciálisan növeli a kitettséget a kibertámadásokkal és információbiztonsági incidensekkel szemben. A pénzügyi szektor mindig is a hackerek kiemelt célpontja volt, de 2025-re a fenyegetések szintje minden korábbinál magasabb lehet.
A támadók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak: várható a mesterséges intelligencia által vezérelt támadások megszaporodása is, amelyekkel a csalók a hagyományos védelmi mechanizmusokat igyekeznek kicselezni.
Ilyen környezetben a bankoknak folyamatosan fejleszteniük kell védelmi eszköztárukat – a statikus tűzfalak és antivírusok kora lejárt, ma már valós idejű behatolásészlelésre, anomália-detekcióra és proaktív threat intelligence-re van szükség.
Szakértői prognózisok szerint a pénzügyi szektor globális szinten drasztikusan megemeli információbiztonsági költéseit. Ez jól mutatja, hogy
a cybersecurity ma már a banki IT-költés egyik legdinamikusabban növekvő tétele.
Ma már alapkövetelmény a többlépcsős azonosítás, a hálózatok szegmentálása, a titkosított kommunikáció, a zero-trust architektúra elvei és a rendszeres sebezhetőségi tesztelések (pl. etikus hackelések, penetrációs tesztek) alkalmazása.
Emellett a bankoknak gondoskodniuk kell a válsághelyzeti tervek (BCP/DR) frissítéséről is, hogy egy esetleges sikeres támadás vagy IT-rendszer leállás esetén is fenntartható legyen a kritikus szolgáltatások működése – e téren később, az EU-s szekcióban tárgyalt DORA rendelet is új elvárásokat támaszt.
3.2 Adatvédelmi kihívások
Az adatvédelem a digitalizáció másik sarkalatos pontja. A bankok hatalmas mennyiségű érzékeny személyes adatot kezelnek (számlainformációk, tranzakciós előzmények, pénzügyi szokások stb.), így kiemelten fontos e adatok bizalmasságának és sértetlenségének megőrzése.
Európában az adatkezelést a GDPR szigorúan szabályozza – öt évvel a GDPR bevezetése után is azt látjuk, hogy
a pénzügyi intézmények adatvédelmi kockázatai növekvőben vannak, mivel egyre több ügyféladatot használnak fel digitális szolgáltatásaikban, ezzel párhuzamosan pedig a felügyeleti hatóságok is egyre éberebben figyelik a szektor ilyen irányú lépéseit
– írja az OliverWyman.
A kihívás lényege: olyan digitális ökoszisztémát építeni, amely egyszerre nyitott és innovatív, ugyanakkor biztonságos és megfelelőségi szempontból kontrollált. Ez folyamatos egyensúlyozást kíván a bankoktól a digitális transzformáció során.
4. Fintech- és BigTech-verseny, nyílt bankolás
4.1 FinTech startupok és BigTech cégek
A bankoknak ma már nem csak egymással kell versenyezniük: a piacukat fintech startupok és BigTech óriások támadják és formálják.
Az elmúlt években világszerte fintech cégek százai jelentek meg, amelyek a pénzügyi szolgáltatások egy-egy szeletére kínálnak digitálisan kifinomult, ügyfélközpontú megoldásokat – legyen szó fizetésekről, hitelezésről, befektetésekről vagy személyes pénzügyi menedzsmentről. Ezek a startupok gyakran gyorsabban innoválnak, mint a hagyományos bankok, és nem terheli őket a nagy intézmények infrastruktúrája vagy bürokráciája.
Emellett a technológiai nagyvállalatok (BigTech) – mint az Apple, Google, Amazon vagy a Facebook (Meta) – is beléptek közvetve a pénzügyi szektorba (pl. Apple Pay és Apple Card, Google Pay, Amazon Lending, Facebook Pay stb.), kihasználva globális ügyfélbázisukat és fejlett digitális platformjaikat.
Ez a megváltozott versenykörnyezet óriási nyomást helyez a bankokra.
A hagyományos szereplők egyre inkább fenyegetve érzik magukat: egy 2025-ös iparági felmérésben a bankok vezetői szerint a “nagy fintech” jelenti a legnagyobb fenyegetést számukra – még a nagybankok közötti versenynél is komolyabbat.
A fintech cégek ugyanis képesek elcsábítani a bankok ügyfeleit olyan területeken, ahol gyorsabb, olcsóbb vagy jobb ügyfélélményt nyújtanak (pl. P2P fizetés, személyes pénzügyi alkalmazások).
A BigTech pedig azzal fenyeget, hogy saját komplex ökoszisztémájába integrálja a pénzügyi szolgáltatásokat, megkerülve a bankokat a fogyasztók pénzügyeinek kezelésében.
Például, ha a felhasználó az Apple vagy Google fizetési alkalmazását használja napi tranzakciókra, a bank “láthatatlanná” válik a front-end-en, és könnyen commoditizált háttérszolgáltató szerepbe szorulhat.
4.2 Nyílt bankolás – a kétélű fegyver
A nyílt bankolás (open banking) trendje tovább élezi a versenyt. Európában a PSD2 irányelv 2018-tól kötelezte a bankokat, hogy – az ügyfél hozzájárulásával – tegyék elérhetővé a számla- és tranzakciós adataikat harmadik fél szolgáltatók számára nyílt API-kon keresztül.
Ennek eredményeként csökkentek a piacra lépési korlátok: fintech cégek kapcsolódhatnak a bankok rendszereihez és innovatív szolgáltatásokat nyújthatnak a banki infrastruktúrán “lovagolva”.
A bankok szempontjából ez kétélű fegyver. Egyrészt, a szabályozásnak való megfelelés jelentős IT-fejlesztéseket igényelt (API-k kialakítása, biztonsági és engedélyezési rendszerek – pl. OAuth2 – bevezetése, SCA azonosítás az online tranzakcióknál), ami rövid távon teher volt. Másrészt viszont katalizálta a bankok digitális fejlődését: az európai bankok például a PSD2 hatására kénytelenek voltak felgyorsítani digitalizációs programjaikat az új nyílt ökoszisztéma kihívásainak kezelésére.
A nyílt bankolás új lehetőségeket teremtett a bankoknak az együttműködésre – sok hagyományos szereplő fintech partnerekkel társulva kínál új szolgáltatásokat (pl. számlainformációs aggregátor appok, nyílt API-ra épülő innovatív fizetési megoldások).
4.3 Nyomás alatt az üzleti stratégia
A versenyképesség megőrzéséhez a bankoknak stratégiát kell váltaniuk.
Egyrészt ügyfélélményben és innovációs képességben is fel kell nőniük a fintech-ek szintjére – például mobilbanki alkalmazásaiknak olyan egyszerűnek és vonzónak kell lenniük, mint a legjobb fintech appok.
Másrészt ki kell használniuk saját erősségeiket: a meglévő nagy ügyfélbázist, a megbízhatóságot és bizalmi tőkét, a szabályozott státuszt (amely biztonságot garantál az ügyfélnek), valamint a termékpaletta komplexitását (olyan integrált szolgáltatáscsomagokat tudnak nyújtani, amire egy-egy niche fintech nem feltétlenül képes).
Több nagybank nyílt innovációs platformokat hoz létre, sandboxokat indít és API store-okat publikál, hogy bevonzza a fintech fejlesztőket a saját ökoszisztémájába. Emellett sokan felvásárlással vagy kockázati tőke befektetésekkel integrálják a fintech innovációkat (venture capital ágak, startup akcelerátor programok).
Ezek a lépések azonban nem könnyűek és nem is olcsók –
a bankszektor a verseny nyomására jelentős transzformációra kényszerül, ami stratégiai és szervezeti szinten is kihívást jelent.
Összességében a fintech és BigTech verseny arra kényszeríti a bankokat, hogy a status quo-t megbontva újragondolják üzleti modelljüket: nyitottabb, együttműködőbb hozzáállással, az ügyfélérték maximalizálására fókuszálva kell működniük a digitális korban.
5. Változó ügyfélelvárások és ügyfélélmény
A banki ügyfelek elvárásai drámaian megváltoztak a digitalizáció hatására. A modern ügyfél azt várja, hogy pénzügyeit ugyanolyan könnyedén és élményszerűen intézhesse, mint bármely más online szolgáltatást (pl. streaming, e-commerce).
Az ügyfélélmény (CX) tehát kulcstényezővé vált. A kihívás az, hogy a bankok hogyan tudnak hiper-személyre szabott, ugyanakkor átfogó (omnichannel) élményt nyújtani. Az ügyfelek ma már elvárják, hogy a bankjuk proaktívan ismerje fel az igényeiket és azokra szabott ajánlatokkal keresse meg őket.
Egy friss iparági kutatás szerint a fogyasztók 53%-a elvárja, hogy pénzügyi szolgáltatója a róla meglévő adatokat felhasználva személyre szabja az élményt és ajánlatokat nyújtson.
Ez azt jelenti, hogy például egy banknak fel kell ismernie a rendelkezésére álló adatokból, ha egy adott életszakasz-váltás miatt (pl. lakásvásárlás, gyermek születése) új termékre lehet szüksége az ügyfélnek, és proaktívan, személyre szabottan kell azt felkínálnia. Mindezt úgy, hogy az ügyfél ne érezze tolakodónak, és az adatvédelmi szempontok se sérüljenek.
Fontos továbbá az omnichannel élmény: az ügyfél elvárja, hogy a különböző csatornák (mobil, web, telefonos ügyfélszolgálat, ATM, fiók) között zökkenőmentes legyen az átjárás. Az ügyfelek emellett egységes élményt várnak: ugyanazokat az adatokat, limiteket látják minden felületen, azonos termékkört érhetik el, és következetes kiszolgálást kapnak.
Például ha egy mobilappban kezd el egy hitelkérelmet, azt később a netbankban vagy személyesen be tudja fejezni, anélkül hogy mindent elölről kellene kezdenie.
Ez a háttérrendszerek integrációját és az adatok szinkronizálását feltételezi – sok banknál még fejlesztés alatt áll az ehhez szükséges infrastruktúra.
A kiberbiztonsági incidensek vagy adatvédelmi problémák közvetlenül rombolják a felhasználói élményt és a bank megítélését – így a CX része kell legyen a háttérben zajló védelem is.
A felhasználók értékelik a láthatatlan biztonságot (pl. csalásmegelőző figyelmeztetések, értesítések szokatlan tevékenységről), de nem tűrik a túlzott frikciót (pl. ha minden apróságért újra kell azonosítaniuk magukat).
Ennek az egyensúlynak a megtalálása is a bankokra hárul.
Összefoglalva, az ügyféloldali elvárások kihívása abban áll, hogy a bankoknak a tech cégekhez mérhető innovációs sebességgel és ügyfélközpontúsággal kell működniük.
6. Szabályozói kihívások és megfelelés
Az EU-ban – és Magyarországon – a bankok a digitális transzformációt egy erősen szabályozott közegben valósítják meg, ahol az innovációnak szoros keretek között kell maradnia.
Az EU szigorú előírásai – mint a PSD2, GDPR, DORA – kezdetben kihívást jelentenek, ám egyúttal közös standardokat és lehetőségeket is teremtenek.
A szabályozás sok területen kikényszerítette a bankoktól a digitalizációt (pl. nyílt bankolás), illetve magas biztonsági és adatvédelmi szintet garantál az ügyfeleknek, ami a bizalom alapja. Ugyanakkor a megfelelés erőforrás-igényes és néha rugalmatlanná teheti a bankokat a fintech startupokhoz képest.
Az európai bankoknak 2025-ben abban kell jeleskedniük, hogy a digitális innovációt összehangolják a szabályozói követelményekkel úgy, hogy ügyfélközpontúak maradjanak.
7. Szervezeti és kulturális változás, kompetenciák fejlesztése
A digitális transzformáció nem csupán technológiai upgrade, hanem mélyreható szervezeti átalakulás is egyben. A mai gyorsan változó digitális környezetben kultúraváltásra van szükség: a rugalmasság, kísérletezőkedv és az ügyfélközpontú innováció kell előtérbe kerüljön.
Gyakori jelenség a belső ellenállás az új folyamatokkal és rendszerekkel szemben, ezért a digitális transzformáció kulcseleme a change management: a munkatársak képzése, bevonása és motiválása.
Ezen felül a silószerű szervezeti felépítés – amikor az IT, az üzleti területek, a kockázatkezelés stb. egymástól elszigetten működnek – akadályozza az integrált digitális projektek végrehajtását. Az agile módszertanok adaptálása a banki környezetbe nem könnyű, de elkerülhetetlen lépés a hatékony együttműködéshez.
Szintén komoly probléma a tehetséghiány. A sikeres digitális transzformációhoz a bankoknak olyan új kompetenciákkal rendelkező szakemberekre van szükségük, mint például adat tudósok, mesterségesintelligencia-szakértők, cloud architectek, DevOps mérnökök stb. Ezekért a szakemberekért azonban a technológiai szektor más cégei is versenyeznek.
Egy felmérés szerint a banki szervezetek 30%-a a belső szaktudás hiányát jelölte meg a digitalizáció akadályaként, és valóban: gyakran hiányoznak a “digitális bennszülött” kollégák a kulcsterületeken.
Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy a digitális transzformációs erőfeszítések nagy része nem éri el a kitűzött eredményt. A bankok mindössze 30%-a tudja sikerrel véghezvinni a digitális stratégiáját, 70%-uknál a transzformációs projektek túllépik a költségvetést vagy nem hozzák a várt üzleti hasznot
– írja a SunTec.
Ennek okai között gyakoriak a projekttervezési hiányosságok: a vezetők sokszor alábecsülik a digitális átalakulás komplexitását, nem vonnak be minden érintett területet időben a tervezésbe, és esetleg rosszul mérik fel a szükséges folyamat- és szervezetváltozás mértékét.
Összességében a sikeres digitális transzformációhoz szükségszerű a szervezeti paradigmaváltás.
- A bankoknak érdemes agilis, kereszt-funkcionális csapatokat létrehozniuk, ahol az IT fejlesztők, üzleti termékmenedzserek, kockázati és compliance szakértők együtt dolgoznak egy digitális projekten – így biztosítható, hogy minden szempont integrálva legyen és gyorsan lehessen iterálni.
- A folyamatos képzés és reskilling elengedhetetlen: a meglévő munkaerő digitális készségeinek fejlesztése növeli az elfogadottságot és csökkenti a külső tanácsadóktól való függést.
- A bankoknak a kudarcokat is a tanulási folyamat részeként kell kezelniük – a technológiai szektorban bevett “fail fast” szemlélet alkalmazása segíthet, hogy kisebb, kontrollált kísérleteken keresztül tanuljanak, mielőtt nagyban vezetnek be valamit.
Ahol sikerül a szervezeti és technológiai átalakulást összhangba hozni, ott a bankok valóban digitális vállalatokká alakulhatnak: gyorsabban dobhatnak piacra új termékeket, jobban ki tudják szolgálni ügyfeleiket és hatékonyabban működnek a belső folyamataik. Ez pedig versenyelőnyt jelent egy olyan iparágban, ahol a technológiai fejlődés üteme diktálja a jövő nyerteseit és veszteseit.
8. Kulcsüzenetek
A digitális transzformáció sokoldalú kihívást jelent:
- technológiai (legacy rendszerek modernizálása, új technológiák integrálása, kiberbiztonság),
- szabályozási (szigorú megfelelés különösen az EU-ban),
- ügyféloldali (magas elvárások az élmény és innováció terén) és
- szervezeti (kultúraváltás és kompetenciafejlesztés) dimenziókban egyaránt helyt kell állni.
Az előttünk álló időszakban azok a pénzintézetek lesznek versenyképesek, amelyek:
- proaktívan modernizálják core rendszereiket és adatarchitektúrájukat az üzletmenet folytonosság megtartása mellett;
- kihasználják a fintech ökoszisztéma adta innovációs potenciált, de közben megőrzik ügyfélbázisuk bizalmát és lojalitását kiváló digitális szolgáltatásokkal;
- betartják a szigorú előírásokat, sőt beépítik azokat a működésükbe, hogy a compliance versenyelőnnyé válhasson. (Az Európai Unióban a bankoknak duplán innovatívnak kell lenniük: egyszerre a technológia és az alkalmazott szabályozás terén.)
Végső soron a digitális transzformáció sikere a bankszektorban azon múlik, hogy a bankok mennyire tudnak ügyfélközpontú, agilis és reziliens szervezetté válni, amely gyorsan alkalmazkodik a technológiai változásokhoz, ugyanakkor megbízhatóan és felelősen működik a nyílt bankolás és a platformgazdaság kiteljesedésének korában.
BankTechShow 3.0 [2025. június 17.] – Ahol a digitális bankolás jövője épül
Milyen technológiák formálják át alapjaiban a pénzügyi szolgáltatásokat? Hogyan lehet hatékonyan és sikeresen építeni a jövő digitális bankját?
A BankTechShow 3.0 a digitális innováció, IT-technológiák és üzleti stratégia találkozópontja, ahol hazai és nemzetközi banki CTO-k, CIO-k és vezető digitális szakértők mutatják be, hogyan válhatnak a technológiai víziók valós üzleti megoldásokká.
További részletek: BankTechShow 3.0
