Három év alatt több mint 12 ezer milliárd forintnyi közbeszerzést nézett át a Transparency International. A korrupcióellenes civil szervezet adatai szerint az eddig taroló építőipari cégek helyett egy takarítással foglalkozó kormányközeli vállalat nyerte el a legtöbb közpénzt. Azért Mészáros Lőrinc dominanciáját így sem sikerült megtörni: ágazatokon átívelő cégcsoportjain keresztül még mindig ő a tenderbajnok.
A Tenderbajnok legújabb adatsorában 2680 olyan gazdasági társaságot vizsgált meg a Transparency International Magyarország (TI), amelyek közbeszerzéseket nyertek el az elmúlt három évben. A 2024-es céges beszámolók még nem érhetők el, a társaságoknak májusig van idejük leadni a beszámolókat. A TI ezért 2021 és 2023 közötti adatokat közölt a Tenderbajnok elnevezésű tanulmányában. A vállalatok ez idő alatt több mint 15 ezer közbeszerzési eljárást nyertek el, összesen 12,6 ezer milliárd forint értékben. A gazdasági társaság és 5574 végső tulajdonos adatait összegeztük.
Két évvel ezelőtt még az írtuk a 2019-2021-es adatokból készült tanulmányra hivatkozva, hogy a top 5 tenderbajnok társaságnál az építőcégek dominálnak, csak egy takarítócég fért fel harmadik helyen. Akkor még Szíjj László és Mészáros Lőrinc építőipari cégei szakították a legnagyobbat, de Balásy Gyula is szépen keresett a kormányzati kommunikációs megbízásokkal.
Azóta viszont alig érkeznek uniós pénzek és a gazdaság is gyengén muzsikál. Ennek megfelelően jelentősen átalakult a sorrend. Az elmúlt években nagyra nőtt az a kormányközeli vállalkozás, amely sorra nyerte el a kórházak és egyéb állami intézmények, illetve köztulajdonban álló nagyvállalatok takarításaira kiírt közbeszerzési eljárásokat.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc ezermilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el csak az elmúlt három évben
Jól jövedelmez a takarítás
A TI tanulmánya szerint a legtöbb közbeszerzést elnyerő cégek toplistáját zömmel olyan cégek uralják, amelyek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) az elmúlt években kiírt rekordösszegű tendereinek visszatérő nyertesei. Így került az idei céges listánk élére a 2023-ban még Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonába tartozó, hazai és régiós szinten is jelentős B + N Referencia Zrt. (B+N), mely három év alatt 781 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Tavaly nagy változás történt a cég életében, miután a társaság részvényeinek 74 százaléka fölött már három tőkealap rendelkezik (SINGULIUM I., II, és III.). A fennmaradó 26 százaléknyi részvény felett a Kis-Szölgyémi Ferenc és Kis-Szölgyémi Johanna vagyonkezelője, az LSHF Hungary Kft. rendelkezik.
Az alapok befektetői a magántőkealapok sajátosságaiból adódóan nem ismertek, az alapokat kezelő Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc.
A KEF jóvoltából a B+N 2021-ben több mint 370 kórházi létesítmény takarítására vonatkozó megbízást nyert el három részletben 4 évre, mintegy 300 milliárd forint értékben. A KEF 2023-ban két további 100 milliárd forintos és egy 200 milliárd értékű megbízást ítélt oda a B+N-nek a kelet-és nyugat-magyarországi, valamint a fővárosi és országos kórházi létesítmények üzemeltetésére, vagyis, köznyelven, karbantartási feladatok ellátására.
A korrupcióellenes civil szervezet szerint nem tudni, hogy ebből pontosan mennyi megbízáshoz jutott a B + N, az a nyilvános adatok alapján nem megismerhető. A KEF saját honlapján is csak annyit közöl az eljárások részleteivel kapcsolatban, hogy az egyes megbízásokból még csak 20, 30 vagy 40 százalék alatti megbízás teljesült, miközben a 2021-ben kötött keretmegállapodások 2025. márciusban, a 2023-ban aláírtak 2026. júniusban járnak le.
Zeisler Judit, a TI projektmenedzsere arra is felhívta a figyelmet, hogy az adatok az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) szerződéstárában is hiányosak: a 2023-as keretmegállapodások esetében nincs feltöltve szerződés, valamint az EKR azonosítószám is hiányzik, amely alapján a keretmegállapodás összeköthető a megkötött egyedi szerződésekkel.
Zeisler Judit szerint a tisztességes versenyt megkérdőjelezik az ajánlatkérő és a B+N közötti kapcsolódási pontok. Kiderült például, hogy Horváth Gábor, aki a 2022. novemberig a B+N vezetőségének tagja volt, később a KEF egészségügyi létesítményüzemeltetési igazgatói pozícióját töltötte be. „Ezen a területen tevékenykedett a 2023-as keretmegállapodások odaítélésekor is” – tette hozzá Zeisler Judit.
A Tenderbajnokság második helyezettje Mészáros Lőrinc vállalkozása, az összesen 461 milliárd forintnyi közbeszerzést mindössze nyolc eljárásrésszel elnyerő V-Híd Építő Zrt. A szerződései közül kiemelkedik a Ferencváros-Kelenföld vasútvonal kapacitásbővítésére egyedül elnyert, önmagában csaknem 338 milliárd forint értékű közbeszerzés. Zeisler Judit szerint a projekt megvalósítása akadozik, mivel a beruházás finanszírozására hivatott pályázatokat éppen a korrupciós kockázatokra figyelemmel fagyasztották be az uniós intézmények.
Felmerült a projekt túlárazásának gyanúja, amit erősíthet az is, hogy a V-Híd 30,2 százalékos nyereségrátával zárta a 2023-as évet az adózott eredmény és az értékesítés nettó árbevételének arányát tekintve, mely ágazati szinten is kiemelkedőnek mondható. Zeisler Judit szerint a jelentős nyereségből származó 51 milliárd forintos osztalékot a tulajdonos egyben kivette a cégből.
A harmadiktól ötödik helyeket elfoglaló energetikai cégek ugyancsak a KEF jóvoltából kerültek vezető pozícióba a TI listáján, miután a szervezet történetének két legnagyobb értékű keretmegállapodását nyerte el ugyanaz az öt ajánlattevő: egy 750 milliárd forint értékű földgáz és egy 675 milliárd forint értékű villamos energia beszerzési tendert 2023-ban. A tendereket gyorsított eljárásban bonyolította le a KEF, indokolása szerint az aktuálisan alacsony energiapiaci árakra való tekintettel.
A nyertes szereplők körébe bekerült a többségében a magyar hátterű, svájci központú MET Csoport tulajdonában álló E2 Hungary Energiakereskedelmi és Szolgáltató Zrt., valamint az ALTEO Energiakereskedő Zrt. Az utóbbinak a közvetett tulajdonosai között – az Alteo Nyrt.-én és a Mol Nyrt.-n keresztül – megjelenik több közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA), így például a Mol–Új Európa Alapítvány, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány. Ráadásul az Alteo Nyrt.-ben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix magántőkealap és egy Jellinek Dánielhez köthető magántőkealap is érdekeltséggel rendelkezett. Az utóbbi azonban 2024-ben a Mol-nak adta el részesedését.
Nagy összegű pályázatok
Zeisler Judit szerint a jelentősebb értékű szerződések potenciális kockázatot hordozhatnak pusztán a nagyságrend okán, ezért azokat a cégeket, amelyek átlagosan egymilliárd forintot meghaladó értékű közbeszerzéseket nyertek el, figyelmeztető jelzéssel látták el a tanulmány készítése során.
Az indikátor alapján Szíjj László építőipari vállalkozásai vezetik a sort. A Duna Aszfalt Építő Zrt. mindössze egyetlen tendert nyert a vizsgált időszakban: az M49 gyorsforgalmi út első, 28 kilométeres szakaszát 138 milliárd forintért építi meg. A Duna Aszfalt Projekt Zrt. pedig 133 milliárd forintért az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-Kisújszállási szakaszát nyerte meg. A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mindkét tendert 2022-ben ítélte meg.
Ráadásul 2022-ben a Szíjj László és Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez köthető magántőkealapok 35 évre elnyerték a hazai autópályák üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó koncessziót is. Így ugyanaz a szereplő, aki közbeszerzésen elnyerte a kérdéses útszakaszok kivitelezését, azok fenntartását koncesszió keretében folytathatja. A sztráda-koncesszió kapcsán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a TI Magyarország panasza nyomán, mivel „nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre került megkötésre, ami sérti az uniós jogot.” A Szabad Európa perelte ki az autópálya koncessziós szerződés mellékleteit, amelyből kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintnyi közpénz kerül ezekhez a cégekhez.
Ehhez kapcsolódóan:Tizenötezermilliárd forintos üzletet kötöttek Mészáros Lőrincék az állammal
Kiugró eredmény
A TI tanulmánya 477 cégnél talált feltűnően magas forgalomarányos profitot, ahol az adózott eredmény az értékesítés nettó árbevételének több mint húsz százalékát tette ki. „Az értékhatárt figyelmeztető jelzésként értékeltük, tekintettel arra, hogy az elemzés kizárólag olyan cégeket vizsgál, amelyek esetében az árbevétel többsége közbeszerzésekből származik” – mondta Zeisler Judit.
A mutató tekintetében a mezőnyt messze lehagyja a Mol Nyrt. egyik hulladékgazdálkodó leányvállalata, a MOHU Holding Kft. A cég 273,4 milliós nettó árbevétel mellett 4,5 milliárd forintos adózott eredménnyel büszkélkedhetett 2023-ban, miközben az előző évben még 3,5 milliárd forint veszteséget könyvelt el. A társaság mindössze három, összesen 388 millió forintot érő közbeszerzést nyert el a vizsgált időszakban. A MOHU Holding mérlegeredménye az időközben kiosztott másik 35 éves megállapodás, a hulladék-koncesszió tükrében érdekes, melyet az energetikai vállalat egy másik hasonló nevű leánycége, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nyert el 2022-ben.
„A koncessziós ügylet azonban több sebből vérzik, és ehhez a túlzottan jó eredményeknek is köze van” – tette hozzá Zeisler Judit. A Tenderbajnok adatbázisban is szereplő MOHU Holdingot, korábbi nevén NHSZ Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft.-t, köznyelven a kukaholdingot 2023. júliusban vásárolta meg a Mol a koncessziós a kötelezettségei részeként. A vonatkozó jogszabályi előírásokat azonban több ponton utólag módosították a jogalkotók, így például a holding felvásárlásának határidejét is kitolták.
A korábban állami kézben levő kukaholding maga is számos céget tulajdonolt, és a koncessziós szerződés ezeknek a leányvállatoknak a konszolidálását is előírta, ám a Mol végül nem az összes céget vásárolta fel. A hiányosságok miatt a TI Magyarország bejelentést tett többek között a Közbeszerzési Hatóságnál, ám nem indult eljárás az ügyben. Mindemellett a koncessziót elnyerő MOHU MOL Zrt. szintén a vártnál jobb, 5,6 milliárd forintos adózott eredménnyel zárt 2023-ban.
„Ez kellemetlen meglepetést okozhatott a kormánynak, hiszen a hosszútávú koncesszió egyik legfontosabb indoka az volt, hogy a koncesszió nyertese átvállalja az államtól a kockázatokat, és ezért csak kimondottan hosszú távon keletkezik nyeresége” – mondta Zeisler Judit.
A szakértő szerint a MOHU-t gyors és tetemes profithoz juttató ügylet nem annyira koncessziónak, mint inkább tiltott támogatásnak tűnik. A túl jó eredmény az uniós szervek figyelmét is felkeltette, ezért kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak. A kormány a válaszában jelezte, hogy mindez csak pénzügyi elhatárolás eredménye, amelyet korrigálni fognak, ám a MOHU beszámolója mégis változatlan maradt.
Ehhez kapcsolódóan:Nem fogadta el a szaktárca a Mol hulladékos cégének a beszámolóját
Rejtőzködő tulajdonosok
A tulajdonosok azonosítását megnehezíti, hogy a nyilvánosan elérhető cégadatok nem minden esetben tartalmaznak a végső kedvezményezettek személyére vonatkozó információt. A tulajdonosok rejtőzködésének bevált módja, hogy magántőkealapokban bújtatják el vagyonukat, miután egyelőre ez a befektetési forma lehetőséget ad arra, hogy titokban tartsák kilétüket, annak ellenére, hogy a pénzmosás elleni uniós irányelvek előírják a végső tulajdonos kilétének a feltárását.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a TI Magyarország által is jelzett jogharmonizációs mulasztások miatt. A parlament ennek hatására módosított a jogszabályokon, amely szerint a 2024 előtt regisztrált alapok esetében 2026. júliusra, vagyis éppen a következő országgyűlési választások utánra halasztotta el a tulajdonosokra vonatkozó átvilágítási és bejelentési kötelezettséget. Ráadásul a végső kedvezményezett magánszemélyeket összesítő adóhatósági regiszter, az úgynevezett tényleges tulajdonosi nyilvántartás 2024. januártól nem hozzáférhető a nyilvánosság számára.
A módszertan
A TI Tenderbajnok projektjének célja, hogy a közbeszerzési piac rendszerszintű problémáit világítsa meg nyilvánosan elérhető információk alapján. A projekt különböző adatbázisokat kapcsol össze, így a közbeszerzési, céginformációs és tulajdonosi adatokat, valamint a közhatalmi pozíciók betöltését és a közbeszerzéseket nyerő gazdasági szereplők sajtóbeli megjelenését tartalmazó információkat.
Zeisler Judit szerint nyilvános tulajdonosi információk hiányában nem érvényesül az átláthatóság követelménye, és nehezebbé válik az összeférhetetlenségek felderítése. A közbeszerzések esetében ennek ellenére elegendő az alapkezelő vezetőjét megjelölni az átláthatósági, illetve az összeférhetetlenségi nyilatkozatban. Az érintett magántőkealapok jelentős részét ráadásul állami tőkebefektetés is segíti a terjeszkedésben.
A magántőkealapok által tulajdonolt vállalkozások összesen 980 milliárd forint összegben nyertek el közbeszerzéseket, amely összeg az összes vizsgált tender értékének 7,7 százalékát teszi ki.
A végső tulajdonosok tekintetében továbbra is Mészáros Lőrinc a tenderbajnok, miután cégcsoportjain keresztül 1090 milliárd forint összegben nyert el közbeszerzéseket. Ez az összes vizsgált tender értékének 8,6 százalékát tette ki. A dobogó második helyezettje Kis-Szölgyémi Ferenc vállalkozásai, amelyek 836 milliárd forintnyi megbízáshoz jutottak. A harmadik helyezett, az útépítésekben taroló Szíjj László cégei összesen 758 milliárd forint értékű eljárást nyertek el.
A veszélyhelyzeti kormányzás miatt több mint 90 projektet vontak ki a közbeszerzési törvény hatálya alól, azok nem szerepelnek a tanulmányban.
