Lázadnak a tudósok, történelmi perre mennek

Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok, valamint és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jogszabálysértésre hivatkozva bíróságon támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia 198., 2024. december 11-ei rendkívüli közgyűlésén megszavazott határozatát, amely szerint az MTA ingó és ingatlan vagyonának jelentős részét – nyolcvanmilliárd forint értékben – a magyar államnak „elidegenítse”. Álláspontjuk szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő. 

Politikai presszió

Az ügy kezdeményezői 2025. február 28-án a budapesti FUGA Építészeti Központban sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Radnóti Sándor elmondta, az MTA ingatlanvagyonának elidegenítése és eladása politikai presszió volt, amely az Akadémiát megfosztja a kutatóintézeteitől. 

Ennek semmilyen tárgyi vagy tartalmi oka nem volt, hacsak nem politikai: az Akadémia tekintélyének gyengítése, és általában az egész magyar politikában látható, intellektuális kritika lehetőségétől való megfosztás.

Radnóti arról is beszélt, hogy a fent említett közgyűlésen két határozatról döntöttek. Az első, amely gyenge többséggel ment át, az elnöknek korlátlan lehetőséget ad, hogy tárgyaljon az ügyben, és eladja az Akadémia vagyonát. A másik javaslat nagyobb elfogadottságú volt, az kimondta, hogy a HUN-REN törvényt az Országgyűlés egy évvel halassza el, a sorsáról pedig legyen egy társadalmi vita.

A társadalmi vitára azért van szükség, hogy az értékbecslés megbízható legyen, az állam pedig vállaljon garanciát arra, hogy az Akadémia ezt a pénzt megkapja

– fogalmazott a Széchenyi-díjas, valamint József Attila-díjas művészetfilozófus és kritikus, hozzátéve, hogy az Országgyűlés azonban a MTA közgyűlésének ezt a határozatát nem vette figyelembe, a törvényt megalkotta, így a vagyoneladási határozat önmagában nem hajtható végre.

Vörös Imre akadémikus szerint a határozat meghozatalára az MTA ügyrendjét megsértve úgy került sor, hogy az egyik legfontosabb írásos előterjesztést, a 2022-ben készült értékbecslést a közgyűlés tagjainak nem küldték meg.

A határozat ugyanis úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor. A határozat erre az egyedi esetre vonatkozóan felmentette az elnököt ezen kötelezettség alól, ami azonban a szabályzat megsértését nem orvosolja, mivel ilyen felmentést a hatályos szabályzat alól egyedi esetre nem lehet adni: a szabályzat célja az, hogy betartsák, nem pedig az, hogy megkerüljék.

Az egyedi felmentés a szabályzat megsértését utólag és visszamenőleges hatállyal kívánja »orvosolni«, ez azonban nem változtat a jogsértés tényén. A vagyon értékesítéséről szóló határozat – a vagyongazdálkodási szabályzatot megsértve – az ingók elajándékozására vonatkozóan nem tartalmaz nemhogy értékbecslést, de még leltárt sem, nem tudható, hogy mire vonatkozik, és mekkora értékű vagyon elajándékozására ad a határozat az MTA elnökének felhatalmazást.

Vörös Imre hangsúlyozta, hogy nemzeti vagyonról van szó, Széchényi István és Vigyázó Ferenc hagyatékáról, nem pedig egy telek eladásáról. „Itt a magyar tudomány függetlenségének garanciája a tét.” Radnóti Sándor megtudta, hogy az MTA fennállásának 200 évében soha nem fordult elő, hogy az akadémikusok bepereljék az Akadémiát. Bár Szent-Györgyi Albert megkísérelte, de nem vitte végig, mert a történelem elsodorta.

A per elindult

Bán-Forgács Nóra, az Akadémiai Dolgozók Fórumának munkatársa elmondta: A 2019-ben alakult szervezetük azt akarja elérni, hogy a kormány ne sértse meg az Akadémia integritását, és az ingatlanok az MTA égisze alatt maradhassanak. Úgy véli, hogy a rendkívüli határozat a törekvésüket erősen megkérdőjelezi, ellehetetleníti, és nehéz helyzetbe hozza őket. 

Az új törvény nem tagadja, hogy piaci típusú modellről van szó, elnökkel és vezérigazgatóval, akik a vagyon további sorsáról rendelkezni fognak. Arról nem beszélve, furcsa, hogy az alapítói és végrehajtói jogokat is egyszerre fogják gyakorolni. Azt állítjuk, hogy ezáltal a vagyon további sorsa is bizonytalan válik.

Bán-Forgács Nóra elmondta, a pert megindították, körülbelül két évig tarthat, de lehet akár hosszabb is. A jelenlegi állásáról azonban egyelőre nem tudnak beszámolni.

Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a határozat jogsértései ellenére a per lefolytatása közben ne lehessen elidegeníteni, arra kérték a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását, azaz a szerződések megkötését azonnali intézkedéssel, a per jogerős befejezéséig függessze fel.

Radnóti Sándor az Indexnek elmondta, a jogászaik arról biztosították, hogy olyan jogi érveik vannak, amelyekkel szemben nehéz ellenérvet találni.

Ami az általánosabb kérdést illeti, a folyamat lassítását szeretném, hogy egy esetlegesen jobb politikai klímában újra lehessen tárgyalni az ügyet. A választások előtt általában adakozó és lágyszívű a kormány, a választások után pedig új helyzet állhat elő

– fogalmazott Radnóti.

Ez történt eddig

Jelenleg a HUN-REN használja a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan vagyonát, amit a kormány megvásárolt. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter korábban az Indexnek adott nagyinterjúban elmondta, hogy az MTA közgyűlése arról döntött 53,5 százalékos támogatással, hogy elfogadja a magyar kormány vételi ajánlatát, amit az MTA volt kutatási tevékenységére vonatkozó ingatlanokra tett, és amelyeket most a HUN-REN kutatóhálózat használ. Mint fogalmazott, 80 milliárdos tételről beszélünk. „Itt is volt egy vita az összegről, de mivel ezek nem szabadon értékesíthető – hanem kutatási célra használható - ingatlanok, ezért többek között ezt is figyelembe kellett venni. A 80 milliárd forint az MTA-hoz kerül. Az ingatlanok a kutatók, tehát a HUN-REN tulajdonába kerülnek, közfeladattal terhelten, vagyis kutatási közfeladatot kell ellátniuk.

Erre az Akadémia Dolgozók Fóruma és a hozzájuk hasonló aláírók följelentik Brüsszelben a saját kutatóhálózatukat, hogy ez egy olyan modell, mint ami az alapítványi egyetemeknél van.

Hankó Balázs megfogalmazása szerint az Akadémia Dolgozók Fóruma ezzel akarja blokkolni az uniós forrásokat, szánt szándékkal kárt okozni a magyar tudományos közösségnek. „Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy idén 20 milliárd forint körüli infrastruktúra-fejlesztési pályázat jusson el a magyar kutatási hálózathoz.”

Ha az Akadémiai Dolgozók Fóruma nem blokkoltatja az uniós forrásokat, akkor mi készek vagyunk 20 milliárd forintot infrastruktúrára és fejlesztésre fordítani.

Tavaly ősszel Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Jakab Roland, a szervezet vezérigazgatója szintén exkluzív interjút adott lapunknak. Többek között arról beszéltek, hogy mi történik a Magyar Tudományos Akadémia ingatlan vagyonával, és hogy vajon az MTA-tól minden a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózathoz fog-e kerülni. Gulyás Balázs akkor azt mondta, hogy a már hivatkozott, a HUN-REN Irányító Testülete által elfogadott stratégia egyik lényegi pontja, hogy „az ingatlan vagyon, amiben működünk, a miénk legyen. A kormány és az MTA részéről jelenleg is zajlanak a tárgyalások ez ügyben, bizakodóak vagyunk, hogy sikerül megállapodásra jutni, hiszen minden félnek ez az érdeke”. 

Felvetettük, hogy ehhez még az MTA-nak is lesz egy-két szava. Jakab erre úgy reagált, abban bíznak, hogy sikerül megállapodásra jutniuk, mert szerinte minden félnek ez az érdeke. 

Frissítés:

Hankó Balázs korábbi kijelentéseire az Akadémiai Dolgozók Fóruma már  reagált. „Az ADF természetesen nem blokkolja az uniós forrásokat. A kekva-egyetemek esetén ez a kormány központosító politikája és az egyetemi kuratóriumok átláthatatlan működése miatt történt meg, amely az Európai Bizottság szerint ellentétes az akadémiai szabadság európai elveivel.”

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma áttekintette a Magyar Tudományos Akadémia 198., rendkívüli közgyűlésének az akadémiai vagyon elidegenítésével kapcsolatos döntéseit. Az ADF részletes véleményét tartalmazó dokumentum innen tölthető le.

(Borítókép: Vörös Imre, Radnóti Sándor és Bán-Forgács Nóra 2025. február 28-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)