Alföldi táj, vulkáni szörnyű róna, Olvadt aranyba fürdő búzatenger […] Én mostohám, hisztérikus cseléd, Ma is hazudsz még színnel és virággal, hogy szép az élet, istenem, de szép. Még mindig lepke száll át a mocsáron, Még mindig álom leng itt, lassu álom […] És ezrivel virágzik a pipacs, Szelíd füvek között véres apacs. (Kosztolányi Dezső: […]
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Szabad Magyar Szó