Hulló levelek: Egyszerű történet (kritika)

Aki Kaurismäki meglepi azt, aki először látja valamelyik filmjét. A megoldásai állandóak: statikus kamerák, a 70-es éveket idéző enteriőrök, a kocsmai jukeboxok, a szűkszavú figurák, szándékosan kissé béna stílus. A nézők legalább fele el is könyveli róla rögtön, hogy tökhülye, és a későbbiekben következetesen elkerüli a rendezőt. Én is majdnem így voltam vele, csak aztán adtam neki még egy esélyt...

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Mafab