Húsbárddal esett neki egy szüfrazsett Velázquez festményének

Aphrodité, a szerelem és a szépség ókori görög istennőjének ábrázolásai évszázadok óta heves vitákat váltanak ki a művészetkedvelőkből. Mark Twain amerikai író 1880-ban a világ egyik legobszcénabb festményének nevezte Tiziano Urbinói Vénuszát, 1914-ben pedig Mary Richardson brit szüfrazsett egy húsvágó bárddal támadt Diego Velázquez Vénusz tükörrel című alkotására a londoni National Galleryben (Richardson később azzal indokolta tettét, hogy zavarta, ahogyan a férfi látogatók a festmény meztelen nőalakját bámulják). Az Oxfordi Ashmolean Múzeum új kiállítása Aphrodité művészi ábrázolásainak háromezer éves történetét követi végig, bemutatva, hogyan alakult át az istennő megítélése, és miként formálta egyetlen ókori szobor a női meztelenség ábrázolását.

Húsbárddal esett neki egy szüfrazsett Velázquez festményének

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Múlt-kor