A kezdeti előrerohanás után ismét lehűlt, majd újra olvadni látszik Budapest és Kijev viszonya. A csatlakozási tárgyalások során, ha részlegesen is, de visszatért, majd megint eltűnőben van a magyar vétó, legutóbb pedig egy ukrán kezdeményezés visszautasítása nyomán nőtt meg a feszültség. Mivel magyarázható ez a kapkodó irányvesztés, ezek az egyébként még csak most körvonalazódó, de egyértelműen az európai fősodorhoz igazodó külpolitika fő irányvonalából azért némiképp kilógó csörték? Belpolitikai szempontok keményítik a magyar álláspontot, amely végül csak belesimul a fősodorba? Átgondolt taktika ez, avagy inkább csak ezen a területen is egyre inkább kidomborodnak Magyar Péter személyiségjegyei? A cikk eredeti változata a Demokrata című hetilapban jelent meg.
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → moszkvater