A fehérgalléros sportautó – Honda Prelude teszt

Mindenkit emlékeztetnem kellett: igen, ez annak a billenthető tetőablakos, plüss üléses japán sportkupénak az utódja, amit már akkor aktív nyomatékvektorálással szereltek, amikor mi még Swiftekkel jártunk, és amire a legtöbb hozzáértő (egykori autóversenyző, újságíró, stb.) a világ egyik legjobban vezethető autójaként emlékszik vissza. Mire én a tudatomra ébredtem, addigra a Prelude tákolt boyracer autó lett, ám mostani, mintegy 24 évvel későbbi új generációja ad némi képet róla, hogy milyen lehetett az előd újkorában, hiszen a recept meglehetősen hasonló, csak teljesen más korban és közegben. Míg a 90-es években a kupék számítottak a crossovereknek, így szinte alapvető részei voltak a gyártók kínálatának, addig 2026-ban, az egyre szigorúbb károsanyag-kibocsátási normák és a kínai roham kellős közepén egyszerűen semmilyen észérvet nem lehet felhozni egy ilyen öncélú sportkupé kifejlesztése mellett. Ha csak nem az autózás őszinte japán tiszteltét és szeretetét. Dacból, tenni akarásbó...

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Autoszektor