Világéletemben azok közé tartoztam, akik reggelente egy kávéval tökéletesen beérték. Mindez mit jelentett? Azt, hogy köszöntem, sosem kértem a reggeliből. A legrosszabb az volt az egészben, hogy éhes sem voltam sokszor reggel, így teljesen természetesnek tűnt, hogy első étkezéshez késő délelőtt lássak hozzá. Aztán egy ponton úgy döntöttem, változtatok ezen, és elkezdek rendszeresen reggelizni. Meglepő módon nemcsak ahhoz kellett hozzászoknom, hogy ébredés után egyek, hanem ahhoz is, amit ezután tapasztaltam a testemen és a közérzetemen.
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → evamagazin