Azt hittem, ha mindig a legrosszabbra készülök, nem érhet csalódás

Ha megkérdeznéd, mi az egyik legmélyebben belém ivódott működési mintám, valószínűleg azt mondanám: mindig felkészülök a legrosszabbra. Sokáig azt hittem, ez egyszerűen a személyiségem része. Hogy ilyen vagyok: óvatos, realista, előrelátó, felkészült. Ma már azonban egyre inkább úgy gondolom, hogy ez egyáltalán nem a személyiségem volt, hanem egy megküzdési mechanizmus. Egy olyan védelem, amelyre egy időben szükségem volt, de amit az elmúlt években lassan sikerült teljesen elengednem, az életem pedig ennek hatására elmondhatatlanul jobb lett.

Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → evamagazin