Radnóti: Nem tudhatom, de testközelből már fájt
A hazáról könnyű túl nagy hangon beszélni. Zászlóval, ünnepi beszéddel, színpaddal, szavalóversenyes levegővel. Ilyenkor a szó gyorsan magasra kerül, és onnan már nehéz visszahozni az ember kezébe. Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse éppen azért nagy, mert a hazát nem a magasból akarja megmenteni. Lehozza a földre. A porba, az útra, kertbe, házfalak közé, gyerekkori emlékekbe. Írta: Barna Krisztián A vers egyik legerősebb helyzete a nézőpont ütközése. Van, aki fentről nézi az országot. Térképet lát, célpontot, katonai területet, mozgó foltokat. Onnan minden kisebb. A ház is, az út is, az ember is. A magasból nézett föld könnyen elveszíti az arcát. Radnóti viszont lentről ismeri. Ez a különbség az egész vers szíve. Aki lentről ismer egy tájat, annak a haza nem elvont fogalom. Nem plakát. Nem ünnepi szólam. Hanem egy utca szaga eső után. Egy kerítés. Egy fa. Egy régi kapu. Egy asszony mozdulata az ablakban. Egy kavicsos út, amelyen valaki hazament, amikor még volt hová. A Nem tudha...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Egri Ügyek