Apokrif: amikor az ember hazafelé sem talál haza
(Lírai dekódolás) Pilinszky János Apokrifje olyan vers, amely után egy ideig óvatosabban nyitunk ajtót. Mert mi van, ha mögötte már nincs otthon? Nem lakásra gondolok. Nem lakcímre, vagy kulcsra, kapucsengőre, régi konyhaasztalra. Az Apokrif mélyén az a rémület dolgozik, hogy az ember elindulhat hazafelé, megteheti a mozdulatot, felidézheti a régi utat, és mégsem érkezik meg sehova. A világ közben kiégett, Isten hallgat…vagy nem halljuk, az ember pedig valahol félúton rájön: talán már ő maga sem az, aki valaha haza tudott volna érni. Ez nem egy jóleső vers. Nem is akar az lenni. De az őszinteség már csak ilyen. Írta: Barna Krisztián Az Apokrif a Harmadnapon című, 1959-ben megjelent kötetben kapott helyet, és sok értelmezés Pilinszky főműveként tartja számon. A vers mögött ott van a háború, a táborélmény, a koncentrációs táborok látványa, valamint a tékozló fiú hazatérésének bibliai árnyéka is. Pilinszky költészetét a háborús tapasztalat és a világban érzékelt istenhiány mélyen megha...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Egri Ügyek