Egy gép nem akkor romlik el, amikor megáll – miért stratégiai kérdés az ipari karbantartás?
A „matek” a leállások mögött: miért a „tűzoltás” a legdrágább modell? Sok vállalat még mindig elkerülhető költségként kezeli a karbantartást – ez azonban a legdrágább üzleti tévedés. Az ipari üzemek átlagosan évente több mint 800 órányi termelési időt veszítenek nem tervezett gépleállások miatt. A jelenség széles körű: a gyártóvállalatok közel 80%-a legalább egy nem tervezett leállást regisztrál évente, ezek mintegy 37%-át közvetlenül berendezéshiba okozza. Az MRO már régen nem egyszerű háttérfunkció: üzletmenet-biztonsági és versenyképességi kérdés. A reaktív, „tűzoltó” javítás ugyanis kényszerüzemmódot jelent: az SOS alkatrészbeszerzés, az expressz szállítás és a túlmunka költségeihez a termeléskiesés azonnali bevételkiesése adódik. A kárt tovább tetézik a szerződéses kötbérek és a reputációs veszteségek. Bizonyos szektorokban, például a vegy- vagy élelmiszeriparban, egy váratlan leállás után akár teljes műszakok mehetnek el a rendszer takarítására és az újrainduláskori selejtterm...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Autoszektor