The Madison: A selyemtapéta mögötti üresség (kritika)
Pontosan az a típusú film, ami a „szépen fényképezett semmit” próbálja mély értelmű drámának eladni. Ha tisztán nézed, a maszkok mögött csak a privilegizált unatkozás és a steril szenvedés marad.__GA__A Madison a tökéletes példája annak, hogyan próbálja a filmipar „világmegváltó drámaként” tálalni a gazdagok jóléti vergődését. Gyönyörű belsők, drága jelmezek és lassú kameramozgások hitetik el a né...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Mafab