Szerző: Bánffi Tibor A 20. század elején az autók vezetése, üzemeltetése komoly rutint és műszaki felkészültséget igényelt. A gyorsan elhasználódó mozgó, forgó alkatrések kenése napi, heti tortúrával járt. A csapágyak kenéséhez csavaros zsírzócsészéket használtak, melyet állati zsírokkal, növényi olajjal, például ricinusolajjal töltöttek fel. Ezen anyagok a súrlódás és a hő hatására idővel besűrűsödtek, oxidálódtak. A pohárba napi, heti gyakorisággal kézzel tuszkolták be a kenőanyagot. Az adagoláshoz időközönként egy-két fordulatot kellett tekernie a fedélen. A karbantartást 1000-1500 kilométerenként kellett elvégezni. Zsírzócsésze Arthur Gulborg 1918-ban feltalálta a nyomózsírprést, amely a kenőanyag egyenletesebb eloszlását eredményezte. A megoldást az amerikai hadsereg alkalmazta először, majd az autóipar is rendszeresített. Zsírzóprés A pumpával a kulcskészlettel felszerelt szerszámkészlet nélkülözhetetlen eleme lett a zsírzóprés is. Korabeli szerszámkészlet Oscar Zerk az Osztrá...
Hamarosan átirányítunk a teljes cikkhez → Autoszektor