Még most is csudálkozva vizsgálgatom önmagamat. Mert a könyv témája szinte kitérített a hitemből. S miközben teljes szívvel szeretném, hogy igaza legyen, hogy az, amiben eddig hittem megverten, leverten, szétverten fetrengjen a porban, úgy, hogy soha többet onnan felállni se tudjon, mégis valami, nem is tudom, jeges rettegés, félelem, megdöbbenés, ódzkodás, tiltakozás öntött el, hogy hátha Bregmannak igaza van: az emberiség eredendőn jó, és nem…