Az orosz–ukrán háború az elmúlt hónapokban az európai közbeszéd megkerülhetetlen témájává vált. Miközben a hadviselő felek egyre távolabb kerülnek a politikai párbeszédtől és a harci cselekmények folytatására fókuszálnak, Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő stratégiája a fegyveres konfliktus lezárása helyett annak eszkalálódását segítette elő. A Századvég Európa Projekt nevű, 38 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés feltárta az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európaiak milyen elvárásokat támasztanak a brüsszeli döntéshozókkal szemben a háborúval összefüggésben.