Az elmúlt évtizedek félvállról vett orosz haderőfejlesztéseinek egyik kiváló példáját a katonák legfőbb fegyverzetét adó egyéni lőfegyver, az AK-12 esete mutatja. Mert bár hiába érkezett meg decemberben a fegyver legújabb változata AK-12M1 néven a mindössze 2018-ban rendszeresített típusnak, az alapvető problémákat utóbbi sem orvosolja teljesen. Az eredetileg a modern harcterekre fejlesztett platform szárnyait az évek során folyamatosan költségcsökkentő bürokrácia törte le karöltve magával a fejlesztővel. Pedig az AK-12 sokkalta nagyobb potenciált hordoz magában, aminek kihasználásához még nem is kellene a haderőnek Oroszországon kívülre mennie.