Kár, hogy sem a régi, sem az új pécsi vásárcsarnokban nem rendeztek még szépségversenyt az állandó dolgozók között, mert akkor Zubor Dorina jó eséllyel indulhatna a koronáért. Így azonban marad neki a hétköznapi, bár cseppet sem unalmas munka, a mérleg mögött. A kolbászok, felvágottak, más töltelékáruk világában, ahol éles késével cseppet sem fenyegetően vagdos, majdnem állandó mosollyal a szája szegletében. Egykor el sem tudta volna képzelni magát ott, de ma nem bánja a sorsát. Kevesen mondhatják el magukról, hogy szinte egy vásárcsarnokban cseperedtek fel. Ezen ritka leánykák közé tartozik Zubor Dorina, aki apró óvodásként is már bejáratos lehetett a családi vállalkozásba. Igaz, akkor még csak rácsodálkozott a látottakra, nem is sejthette a jövőjét.- Irodában képzeltem el magam, amikor középiskolába jártam - árulta el a talpraesett eladó. - Ehhez képest, egyszerre csak itt találtam magam,...