Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke 1968-ban olyat alkotott, hogy máig megemlegetjük. Nagyon nehéz azóta például úgy meghallani Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című 1896-os szimfonikus költeményének főtémáját, hogy az embernek ne önkéntelenül is a híres képsor villanjon be, amiben az öntudatra ébredő majomember diadalittasan észreveszi, hogy egy csontdarabot eszközként lehet használni. Innen pedig már csak egy snitt és néhány millió év a Föld körüli pályán üzemelő forgó űrváros. Természetesen a 2001: Űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey) című klasszikusra gondolunk, egy valódi "emberiség-költeményre" a mozivásznon, amely azóta is meghatározza, hogy milyennek illik elképzelnünk és éreznünk azt az űrkorszakot, amelyben azóta már igencsak benne élünk. Nagyon jó kérdés, hogy mitől tudott ez a film és a vele egyidejűleg megjelent regény ikonikussá válni: vajon önmagában is ennyire erős, vagy kellett a hatáshoz az is, hogy abban az egyszeri és megismételhetetlen történelmi pillana...