“S álmában olykor sóhajtott Szabadka!”
Sokan nosztalgiával emlékezünk a városra, még ha most is, minden nap a köveit koptatjuk. Sokan ambivalens érzésekkel tudunk csak róla beszélni. Szeretjük, s talán dühösek vagyunk rá és egy kicsit magunkra is. Csak hát az a bizonyos torony. A városházáé. Az égett bele a szívünkbe, a retinánkba, amit, ha meglátunk, vagy éppen nem látunk, valahogy […]
- Hirdetés -