Nem éppen paradicsomi állapotok uralkodnak a természetben. Hetek óta úgy járunk le a folyóparti mólóra, mintha mély, hűs pincébe mennénk. Jócskán megcsappant a Vág vize. A máskor homok borította, fény fürdette vízpart előbb iszapossá vált, majd megkérgesedett és berepedezett, mindenütt bűzlő kagylótetemek hevernek. Nem ér semmit így a szabadtéri strand, úszni sincs hol, kényelmesen át lehet gyalogolni a túlsó partra. Ha motorcsónakba száll az ember, a partszakaszokon jobb, ha felhajtja a motort, mert csakhamar megfeneklik a bárkája. Kenuzáskor néhány méterre a parti fáktól evezés helyett löktük-toltuk magunkat az evezőlapátokkal az alig harminc-negyven centiméteres vízben. A vadkacsák elvesztették nedves búvóhelyeiket a folyó derekához illeszkedő vízereken és tószemeken, mert azok is reménytelenül kiapadtak. Mintha idén más lett volna a kérészek násztánca is, a halak most is kapkodtak utánuk, de mintha sokkal kétségbeesettebben és gyakrabban ugráltak volna ki a levegőtlen vízből, mi...