Előző havi krónikánkat azzal a megállapítással fejeztük be, miszerint: „május utolsó néhány napján olyan folyamatok indultak útjukra, amelyek a korábbiakhoz képest alapvető metszetekben módosíthatják idei viszonyainkat. Lesznek egészen komoly és húsbavágóan fájdalmas változások, minden jel szerint olyan mélységű átrendeződések kezdődhetnek, amelyeknek a közvetett következményei egyetlen éven belül százezreknek az életviszonyait is radikálisan alakíthatják át.” Nos, egy hónappal később már sokkal világosabb képünk lehet eme „komoly és húsbavágó változásokról”, s összehasonlíthatatlanul többet tudhatunk a reánk váró kellemetlenségekről, mint amennyi sejtésünk lehetett mindezekről a tavasz végén. Mindenekelőtt a gazdasági nehézségek természetéről kaphattunk olyan kijózanító leckéket, amelyek árnyékában a korábbi politikai problémák pillanatokon belül válhattak jelentéktelen részletkérdésekké.