Nem is tudtam, hogy A fehér lovagnak van folytatása... A könyvtárban egy éltesebb korú hölgy (értsd, velem egykorú) emelte le előttem a polcról, aztán visszatette. Ezt csinálta a Dűne – Atreides ház 2-vel is. Szerencsére. Amint odébb lépett, kapkodtam is lefelé mindkettőt, saját zsákmánynak. (Kiegészülve a Zagor harmadik részével és a Klaus-szal, meg két átlagos méretű és súlyú egyéb kötettel máris piszok nehézzé vált hazafelé is a hátizsákom.…