A bolgárkertészek az 1800-as évek közepétől érkeztek Magyarországra. Az első 14 fős kertészcsapat azért választotta Pécset, mert a Mecsek déli lejtőinek mediterrán klímája hasonlított a balkáni hegyek közé beszorult folyóvölgyek napfényes időjárásához. A város nyugati részén, a Zagyva patak mellett létesítették kertjeiket, ahol a vízbőség miatt rendszeresen tudtak öntözni. A piacokon az övék voltak a legszebb és legnagyobb zöldségek, ami miatt rengeteg vevőjük volt: nyereségük tízszer akkora volt, mint a magyar termelőké. A titok az öntözésben rejlett, mindig annyi vizet adtak növénynek, amennyire szüksége volt, és sosem tartott tovább két óránál. Ahogy ők mondták: "a növény ne zabálja magát tele vízzel." Érdekesség, hogy a tököt, a retket és a paprikát reggel, az uborkát délben, a káposztát este öntözték, a babot csak virágzás után árasztották el vízzel, a zellert és a hagymát valóssággal fürösztötték a vízben. A saláta először kevés vizet kapott, majd egyre többet, ahogy nőttek a ...