Nemrégiben Magdalena Andersson, Svédország miniszterelnöke hivatalosan is beismerte azon nyilvánvaló tényt, hogy a muszlimok integrációjára irányuló politika kudarcot vallott, ami párhuzamos társadalmakhoz és az erőszakos bűncselekmények számának folyamatos növekedéséhez vezetett. A traumatikus események átélése után természetes folyamat a gyász megélése, amit a szakirodalom öt fő szakaszra oszt fel: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. Miután a kulturálisan idegen bevándorlók tömeges befogadása felszakította a svéd társadalom kohézióját, és Svédország gyakorlatilag megszűnt nemzetállamnak lenni, az ország vezetői is hosszú éveken át tartó gyászfolyamat részeként ébredtek rá végül a valóságra.