Margó. Földeák Iván arról mesél, ami még lábjegyzetben sem kerül bele az irodalom annaleseibe. Ezúttal a fenegyerek és rossz fiú bárdból a nemzet szókimondó költőjévé emelkedő Vlagyimir Viszockijról, és mélyen az orosz kultúrában gyökerező művészetéről mesél. Viszockijról, aki nem igen fért bele a szovjet irodalom éteri magasságokba emelt világába, ennek ellenére a baráti társaságok vodka mámoros és dohányfüstös világából előbb hazai, majd világhírre emelkedett. Felidézi a vlagyimiri kollégium recsegő magnós, dohányfüstös világát, egy véletlenszerű találkozást a színész-énekes-költővel, és feleségével, Maryna Vladyval, végül a Taganka Színház budapesti vendégjátékát.