Formát és jogállást kapott a digitális művészet az NFT-k (non fungible token), azaz a fel nem cserélhető tokenek megjelenésével. Ez a tokenfajta ugyan nem új, az ilyen jellegű használatról már évek óta spekulálnak a kriptovalutákat befektetési eszköznél többnek tekintő szakértők. A piac azonban 2021-re robbant be, most adtak el több digitális műalkotást is jelentős, több millió dolláros áron. Az NFT-ben az a találmány, hogy a műpéldánytól elválasztja a tulajdonlást jelképező adatokat, és az utóbbit egy külön rendszerben kezeli. A digitális és emiatt végtelenül, minőségromlás nélkül másolható adatok esetében ilyen megoldása eddig még nem volt a pénzügyi világnak. A különböző digitális javak birtoklását aktiváló kódokkal, internetes aktivációs megoldásokkal, másolásvédelmi szoftverekkel és digitális jogkezelő szolgáltatásokkal tudtuk biztosítani. Ezek mindegyikének megvan az a hibája, hogy az ilyen tárgyak másodlagos (azaz használt) kereskedelmét nem lehet megvalósítani a rendszeren b...