Mohács – mítosz és valóság Az előadások sorát Hengszter Norbert negyedéves történelem–magyar tanár szakos hallgató nyitotta meg, aki az 1526-os mohácsi csata körül kialakult tévhiteket járta körbe. Először is arról beszélt, hogy elkerülhető lett volna a két állam – Magyar Királyság és Oszmán Birodalom – konfliktusa, vagy sem. Ennek alapot az az incidens adott, amikor II. Lajos magyar király visszatartotta az oszmánok követét, bízva a szíriai felkelés sikerességében – ami végül elbukott. Ez azonban még nem számít döntő pernek, hiszen ezután Norbert rámutatott, mennyire háborús helyzetre épült az Oszmán Birodalom: egy olyan széles társadalmi réteg alakult ki, amelynek az egyetlen előremeneteli lehetősége a terület- és a zsákmányszerző hadjáratokban rejlett. Ez az úgynevezett rabszolga-elit alkotta a hadsereg nagyrészét, de a birodalom vezetői is közülük kerültek ki. Hogy ezt a rendszert fenntartsák, muszáj volt újabb terület- és zsákmányszerző hadjáratokat indítaniuk a környező államo...