1964. Franciaországban Jean Marais csillaga lassan leáldozóban van, hiszen a képernyőn és mozivásznon feltűntek a fiatalok, Delon és Belmondo. De azért még letett egy varázslatos, újító, mindeközben zseniális alapművet, a Fantomast. Persze ehhez kellett egy jó rendező, Andre Hunebelle, fantasztikusan simuló vagy élénkítő, szomorkás vagy vicces, de a filmhez passzoló zene, melynek szerzője Michel M...