Vannak a kommunikációnak olyan fajtái, amelyek látszólag működnek. Mert a telefon szerint beszélgetünk. A lelkünk szerint sokszor csak adatot cserélünk. Jön az üzenet. Válasz megy rá. Pipa, reakció, matrica, gyors nevetés, rövid hangüzenet. A kapcsolat technikailag él. A telefon szerint minden rendben. Az ember mégis érzi, hogy valami hiányzik belőle. Nem a válasz. A jelenlét. Írta: Barna Krisztián Ma sokan elképesztő gyorsan reagálnak. Másodpercek alatt. Mintha egy egész élet azon múlna, hogy a másik ne maradjon kék buborék nélkül. Közben egyre kevesebben tudnak igazán megérkezni egy mondatba. Elolvasni rendesen. Nem csak átfutni. Nem csak kiszedni belőle a támadást, a feladatot, a poént vagy a veszélyt. Meghallani, hogy ott egy ember próbál valamit átadni. Tudom, tudom, milyen furcsán hangzik ez egy olyan korban, amely soha nem kommunikált ennyit. Régen egy beszélgetésnek teste volt. Le kellett ülni hozzá, vagy legalább megállni. Kávé mellett, konyhában, kapuban, buszmegállóban, m...